A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
Bakonyi tri ä sz for aminiférák. 33 62. Rotalia calcar ORB . sp. II. tábla, 18. ábra. 1896. Rotalia calcar (ORB.) JONES : Cragforaminifera. P. III. p. 333. Pl. II. Fig. 16—18. Nagysága : 0"87 mm. Vastagsága: 0"4ó mm. Egyik oldalon sima, másik oldalon kamrázott, köldöktájon szemcsékkel díszített. Kamrái kiálló tüskékben végződnek. Harmadidőszaki faj s ma is él. A felsőörsi Protrachyceras Reitzi szintből több példányunk van. NUMMULINIDAE. Polystomellinae. 63. Nonionitia pompilioides F. & M. sp. II. tábla, 14. ábra. 1884. Nonionitia pompilioides F. & M. sp. BRADY : Challengerreport. p. 727. Pl. CIX. Fig. 10. 11. Nagysága: 0*45 mm. Vastagsága: 0 37 mm. Zömök nautiloid alak, kis köldökkel, az utolsó kanyarulaton 6 — 7 kamrával. Példányaink kanyarulatai alacsonyabbak BRADY typusainál, e mellett valamivel keskenyebbek is azoknál. Mivel BRADY ábrázolt példányai is eltérnek kanyarulatalakban, másrészt példányaink a N. depressula WALK. & JAC. sp.-től nagyon távol állanak, joggal helyezhetjük őket a N. pompilioides F. & M sp. körébe. Úgy látszik, hogy példányaink az említett két faj között átmeneti típusul szolgálnak. Eddigi ismereteink szerint fosszilis képviselői csak harmadidőszaki rétegekből kerültek ki. A Protrachyceras Reitzi szintből három példányt sorolok ide. 64. Polystomella crispa L. sp. II. tábla, 15. ábra. 1897. Polystomella crispa (L.) JONES: Cragforaminifera. P. IV. p. 353. PI. II. Fig. 30—43. Nagysága: 0 828 mm. Vastagsága: 0'4 mm. Ezt a harmadidőszakban annyira közönséges alakot is megtaláltam STÜRZENBAUM gyűjtésében, a felsőörsi Protrachyceras Reitzi szint anyagában. A mezozoikumból mindeddig csak UHLIG ismertette az oroszországi rjäsani tartomány dogger rétegeiből. 65. Polystomella macella F. & M. sp. II. tábla, 16. ábra. 1897. Polystomella macella (F. & M.) JONES : Cragforaminifera. P. IV. p. 357. Pl. VII. Fig. 35. Nagysága: 0"67 mm. Vastagsága: 018 mm. Az előbbinél ritkább, de példányaink épp úgy egyeztethetők a típussal, mint az előbbi, legföljebb mindkettőnek kicsinysége tűnik szembe, a mi azonban az itt leírt triászalakok legtöbbjénél szembetűnő. Ezt a fajt is az oroszországi doggerból ismerjük, de említve van a krétából is. A harmadidőszaki rétegekben jóval gyakoribb. a Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. I. rész. Pal. függ. 3
