A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

4 rágókészülék maradványai. 139 ezek elenyésznek, inkább dombomnak látszik, mint homorúnak. A tőrnyúlvány legömbölyödött, de világos. Felette a b-nél látható sulcus és borda nem tűnik szembe világosan. A különbségek, melyek majdnem minden részletben megfigyelhetők, arra mutatnak, hogy nem tartozhatik ugyanahoz a fajhoz, mint a b. Jeruzsálemhegy (e). Baloldali maxilla, melynek adorális vége letörött. Raibli korú. Az interpyramidális izülő felület (joint face) keskeny (?), de minthogy oeso­phageális széle csonka és kopott, legnagyobb szélessége nem határozható meg. Ugyanezen okból az aborális szegély lejtése sem különböztethető meg. A haránt bordák meglehetős élesen lefelé és befelé lejtenek, külső felükben gyengén meg­görbülnek és pedig lefelé domborúan; 6 vagy 7 esik belőlük 1 mm-re. A fossa arcualis szemmelláthatóan némileg mállott, legalább is 1*2 mm széles a 2'7 mm magas supraalveoláris nyúlvány tövében. Külső felszíne emlékeztet a c/-re, csakhogy nem egészen annyira domború, külső szegélye pedig nem olyan vastag. Symphysisfelülete igen keskeny, lefelé szélesedik. Belső felülete olyan, mint a d-é, azzal a különbséggel, hogy a fog csúszó­lapja alul egyszerűen homorúnak látszik, nem barázdás. Meglehet, hogy ez a példány ugyanahhoz a fajhoz, bár nem ugyanahhoz az egyénhez tartozik, mint a d. Veszprém-Jutási Vasút, I. bevágás (a). (IX. tábla, 229—231. ábra,) Baloldali maxilla, az c-vel jelölt rétegből. Raibli korú. Interpyramidális izülő felülete (229. ábra) 7"2 mm magas, 3'3 mm széles a legszélesebb részén, a hol azonban, úgy látszik, hiányzik az oesophageális szegélye. Az aborális szegély, mely ugyanazon okból csonka, úgy látszik, lefelé és kifelé lejtett. A haránt bordák kopottabbak, semhogy leírhatók volnának. A fossa arcualis, úgy látszik, keskeny volt; a supraalveoláris nyúlvány 2'7 mm-nyire emelkedik ki fölötte. A külső felület (230 ábra) keskeny, kissé domború. Hossza 9-6 mm; leg­nagyobb szélessége 2"5 mm. Külső szegélye éles. Külső admedián lapja felső har­madában 1"2 mm szélességet ér el, de a fovea magna externa alsó végének köze­lében keskenyebbé lesz; maga a fovea keskeny, s mélyen bevágódott. Az admedián lap felső végét ferdén levágja a gyengén homorú supra-alveoláris nyúlvány határvonala. A symphysis-felület, úgy látszik, keskeny volt, lefelé kiszélesedve. Hossza 9'0 mm, azaz 0'93-a a teljes hosszúságnak, mely azonban valószínűleg nem egészen teljes. A belső felület sokkal kopottabb, semhogy leírható volna, a lineae eminentes azonban soha sem lehettek valami szembetünőek rajta. Veszprém-Jutási Vasút, I. bevágás (b). (IX. tábla, 232—234. ábra). Jobboldali maxilla az e jelzésű rétegből. Raibli korú. Interpyramidális izülő felülete (232. ábra) keskeny, de a szélei letörtek. Az

Next

/
Thumbnails
Contents