A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
26 Bakonj i tiiász foraminitérák. Cr. rotulata ORB. S talán még a Cr. cultrata MONTF. sp. is. Az átmenetek egész sora teszi itt lehetetlenné a típusok tisztázását, a mit még a synonymák nagy száma is nehezít. A faunánkban fölsoroltak között is vannak már ismételten bevont típusok, melyeket csak azért tartottam itt meg, hogy faunánkban pontosabban kijelölhessem az alaksor megfelelő változatát. A Cr. crepidula F. & M. sp.-hez soroltam BRADY és HÄUSLER alapján azokat az evolntus alakokat, melyek megnyúlt körvonalúak, laposak és keskenyek. Ilyenek vannak a felsőörsi tridentinuszos rétegekben, a csopaki estheriás márgában, a veszprémi ányos-utczai és Kopácsy-major mellett levő márkában. Biztosan kimutatva volt eddig a liásztól kezdve; MARIANI a tolinai raibli rétegekből említ közelebbről meg nem határozott hasonló típusú alakokat. 43. Cristellaria cfr. protracta BORN. 1855. Cristellaria protracta BORNEMANN : Lias v. Göttingen, p. 39. Tai. IV. Fig. 27. 1908. » » ISM.BR : Stratigr. u. Mikrof. d. Lias. p. 71. Taf. V. Fig. 239—243. Hosszúsága: 0'6 mm. Szélessége: 017 mm. Ezt a fajt, mely a Cr. crepidula F. & M. sp.-el közeli vonatkozásban van, több szerző össze is vonta amazzal vagy csak változatnak veszi; SCHICK a Cr. plana Rss.-hez sorolta. K-evésbbé görbült alakja lapított «marginulinaszerü». A felsőörsi tridentinuszos rétegekb ő 1 sorolok ide föntartással két példányt. A liászban sem gyakoribb. 44. Cristellaria gibba ORB. 1896. Cristellaria gibba ORB. — JONES : Cragforaminifera. P. III. p. 247. PL. VII. Fig. 19. 1903. » » » — SCHICK : Mikr. d. schwäb. Lias p. 127. Taf. IV. Fig. III. V % Hosszúsága: 05 mm. Szélessége: 0 37 mm. ^ z e mFtett fejlődési sorban ez az alak az evolutus Cr. crepidula V V7 F. & M. sp. és a zárt Cr. rotulata LAM. sp. között foglal helyet. A felsőörsi tridentinuszos rétegekből, a csopaki e s t h e19. ábra. Cri- riás márgából, a nosztari nuculás márgából kerültek ki sldUria^gbba idetartozó példányok. Ezzel a faj elterjedése a triásztól máig hézagok vizsgálva). nélkül követhető. 45. Cristellaria rotulata LAM. sp. I. tábla, 26. ábra. 1884. Cristellaria rotulata LAM. sp. — BRADY : Challengerreport. p. 547. Pl. LXIX. Fig. 13. 1903. » » » » — SCHICK : Mikr. d. schwäb. Lias. p. 126. Taf. IV. Fig. 1. Hosszúsága: 1 mm Szélessége: 089 mm. Vastagsága: 041 mm. Típusos példányok gyakoriak a felsőörsi Protrachyceras Reitzi szintben. Egyes példányok a Cr. gibba ORB .-hoz, mások, gyenge éllel a C. cultrata MONTF. sp.-hez adnak átmenetet. Közönséges alak minden képződményben; MARIANI említi a tolinai raibli rétegekből is. f\ 18. ábra. Cristellaria cfr. protracta BORN.
