A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

Terminológia. Cidaroida. 99 A leírt anyag. — A meddig a pánczél lemezeiről van szó, az alább felsorolt különálló interambulacrálisokra támaszkodhatunk: 6 darab a Jeruzsálemhegyről, jelük a, b, c, d, e, f, egy meglehetősen kétes hetedik az anyakőzetével együtt, jele g, továbbá a Veszprém—Jutási vasút I. bevágásából 3 példány, jelük h, j, k. Mindezek raibli korúak. A holotípust a tüskék közül kell megválasztanunk. A példányok leírása. — Minthogy a lemezek területükhöz viszonyítva feltűnően vékonyak, mindössze a két kisebbik, a d meg az e (173. és 175. ábra) tartotta meg a teljes körvonalait, de még ezek is meglehetős kétségesek. Úgylátszik a nagyobb lemezek (a, /, h, k) lényegüket tekintve ötoldalúak voltak, felső és alsó szegélyük párhuzamos volt egymással, az adradiális szegély közelítőleg merőlegesen állott reájuk, a fennmaradó két oldal pedig egyenlőtlen hosszúságú volt s szögben találkozva alkotta a zegzugos interradiális varratokat (164, 178, 184, 187. ábra). Ab, c és j lemezek ötoldalúak lehettek, de töréseik folytán a bizonyosság nem teljes. A kisebb lemezek viszont (pl. a d és é) négy oldalúaknak látszanak, bár ez esetleg annak is tulajdonítható, hogy az interradiális oldalak egyike nagyon háttérbe szorult, a nélkül, hogy egészen leszorult volna. Felső és alsó szegélyeik párhuzamosak, az ambulacrális oldal szög alatt metszi őket, melynek hajlása valószínűleg annál inkább növekedik, mennél közelebb esik a lemez a pólusok egyikéhez, vagy másikához. Az egyetlen interradiális szegély hasonlóképen szög alatt metszi az alsó és felső szegélyeket, de a hajlás iránya valószínűleg attól függ, hogy a lemez az orális vagy az aborális féltekéhez tartozik-e. Az ilyen alakú lemezekről valószínű, hogy inkább a pólusok közelében fordultak elő. Az interambulacrális lemezek varratszegélyei a következő kialakulást mutatják : A felső és az alsó szegélyek közül az egyik alul rézsútos (106. ábra), míg a másik kívül rézsútos, vagy pedig olyképen rézsútos, hogy a rézsű nem éri el a külső szegélyt, hanem bordával találkozik, mely a rézsűt árokká változtatja át (165. ábra). A Miocidaris leírásánál teljes részletességgel kifejtett okokból (90 — 92. old.) addig, míg az ellenkezője be nincs bizonyítva, az alsó oldalán rézsútos szegélyt a szóbanforgó fajnál mindig felső, vagy adapicális szegélynek tekintjük. Az a, b, e, f, h és k példányoknál a balkéz felé eső szegély látszik adambulacrálisnak; alul rézsútos, a rézsű szelíd lejtője, — legalább is az a, c és j példányokon, — belső felszínen gyenge bordánál végződik, mely a szegélylyel párhuzamos (167, 168, 174. ábra). A jeruzsálemhegyi példányokon nyoma sincs a fogacskáknak, a j és h jelűeken azonban alig észrevehető nyomaik láthatók. A párhuzamos borda, bár kevésbbé szembetűnő, mint a Triadocidaris-nál, mégis arra szolgálhatott, hogy ne engedje az interambulacrálisokat túlságos messze az ambulacrálisok fölé csúszni. Az adradiális szegély jobboldalt volt a j és talán a d példányon, a c-n bizonytalan a helyzete. Az a, f, j és k jelűeken legjobban megmaradt az adradiális szegély, s ezeknél görbe vagy hullámos a lefutása, hasonlóan ahhoz, melyet ToRNQuiST-nek az Archacocidaris-ra vonatkozó ábrái mutatnak (1896, 47. 1. és IV. tábla. 6. és 7. ábra), tehát világosan fésűs és a rovátkák jelzik, hogy az / jelzésű lemezhez körülbelül 7 vagy 8 ambulacrális tartozott (180. ábra). A d és e interradiális szegélye egyszerű és függőleges. Az a-nál ez a szegély valószínűleg meg volt hajlítva, olyan formán, hogy két oldalt alkotott, melyek mindenike ugyanolyan módon rézsútos, mint a szomszédos transverzális szegély (183. ábra). Az elsőrendű szemölcsök. — A kúp középpontja rendesen kissé a lemez fél magasságán alul fekszik s rendesen inkább az interradiális szegélyhez esik közelebb, semmint az adradiálishoz. Helyzete, a mint az a méretek táblázatából is látható, 7*