A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
90 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. közül mindössze kettőre, az E. laevispina-ra és az E. scrobiculata-ra szoríttatott, ez okból az előbbit rögzítem genotípus gyanánt, lectotípusul elfogadván a SANDBERGER XXXV. táblája 2a (1855) ábráján feltüntett fajt. (L. továbbá BATHER 1908.). Ugyancsak itt emelem ki, hogy az Archaeocidaris Vemeuilana KING , melyet LAMBERT az ő Permocidaris génuszára vezetett vissza (1900), szoros rokonságban áll, ha ugyan nem teljesen azonos a Miocidaris Keyserlingi-ve\, a mint azt tényleg számos szerző fel is tételezte. Ennek alapján azonban a Permocidaris nem kerül Miocidaris synonyrnái közé, mivel a Cidaris Forbesiana KoNiNCK-on alapszik, mely WAAGEN leírása szerint (1885, 819. 1.) egészen elütő génusznak látszik. A Miocid'aris szerkezete. — DOEDERLEIN diagnózisában benne van az a kijelentés, hogy a pórusok körül nincs járom (pores not yoked), holott a Cidaris subcorouata-ró\ azt mondja, hogy pórusai körül van járom (?!). Daczára annak, hogy ezt a fajt a Miocidaris-hoz sorolom, mégis fenntartottam azt, hogy a pórusok körül nincs járom és pedig részben azért, mivel az ellenkező állítás kezdettől fogva a legnagyobb mértékben kétséges volt, részben azért, mivel egy ambulacrális töredéken, — melyet a Seiser Alp pachicardiás tufájában, BROILI szerint (1904) a Cidaris subcoroiiata-hoz tartozó interambulacrálisok társaságában találtak, — a pórusok körül nincs járom. Ez az állítás azonban esetleg még helyesbítést szenvedhet, mivel ambulacrumok sem a genotípusból: a M. Cassiani-ból, sem a M. Key seri ing i -bői (ideértve a Verneuilana-t is) v sem különböző más fajokból nem ismeretesek még. Maguk az interambulacrális lemezek közötti varratok mindezideig kevés figyelemben részesültek ezeknél a streptosomás Cidaridáknál. Már pedig igen érdekesek, minthogy legalább is a Miocidaris-nál gyakran mutatkoznak az engedékeny, bizonyos fokig zsindelyeződő egyesülés jelei. (Vesd össze a 7. szövegábrával, a 62. lapon.) SPANDEL (1898, 34. 1.) a M. Keyserlingi-re vonatkozólag kijelentette, hogy mindenik interambulacrális adorális széle domború görbülettel bír és „nach innen abgeschrägt", míg az adapicális szegély homorúan görbül és „nach aussen abgeschrägt", a rézsű külső határán azonban borda van, mely a közvetlenül fölötte következő lemezt nem engedi az előbbi fölé csúszni. Hasonlóképen az interradiális szélek közül is az adorális „nach innen abgeschrägt", az adapicális pedig „nach aussen abgeschrägt". Ennek a leírásnak a pontossága attól függ, mit értünk „nach innen" és „nach aussen" alatt. SPANDEL már most folytatólag azt mondja, hogy minden ambulacrálisnak az adradiális széle „nach innen abgeschrägt" s abban csakugyan mindenki megegyezik, hogy a rézsű tényleg befelé néz. SPANDEL szerint úgy látszana tehát, mintha az adorális harántszegélynek befelé néző rézsűje volna, ez azonban nem helyes. Másfelől SPANDEL ábrái (XIII, 4 a -b ábra) félreismerhetetlenül azzal a szándékkal készültek, hogy a domború adorális szegély rézsűjét kifelé nézőnek mutassák s ez a helyes. Ezek szerint „nach innen abgeschrägt" „kifelé néző rézsűvel biró"-nak („with a bevel facing outwards") fordítandó s fel kell tételeznünk, hogy az adradiális szegély leírásakor SPANDEL „aussen" helyett „innen"-t írt tollhiba folytán. Ezt a kérdést szerencsétlenségünkre még bonyolódottabbá teszi az a kijelentés, mely szerint „an der äusseren Grenze der Abschrägung des oberen Randes liegt eine Leiste, usw." ; az interambulacrális keresztmetszetében ugyanis (XIII, 2. ábra) SPANDEL a bordát a kifelé néző rézsű külső határára rajzolta, mely, mint az imént megállapítottuk, szükségképen az adorális, (tehát „untere") szegélynek felel meg. A Miocidaris Keyserlingi példányainak (Brit. Mus. El 119, El 121) önálló megvizsgálása a következőkben kifejezhető eredményekre vezetett:
