A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

Terminológia. Cidaroida. 79 határozottak; az ambulacrumok csak aprólékos, úgy lehet, csupán egyéni jelentőségű részletekben különböznek. A nagyobb eltérések figyelembevételével a következőben leirandó Triadocidaris fajokat, — a T. venusta kivételével, melyet LAMBERT Microcidaris-ra vezet vissza, — interambulacrálisaik magassága és száma szerint így állíthatjuk sorba: T. persimilis, T. sitbsimilis, T. Liagora, T. Suessi és T. subnobilis. Ez a sorrend a T. persimilis-\6\ a T. Ligoria-xg a scrobiculáris gyűrű egyre határozottabb, világosabb kifejlődését is jelenti, ezt a haladást azonban a továbbiakban megzavarja a scrobiculák fokozottabb összeolvadása. Hogy ez az elrendezés egyszersmind fejlődéstani sorozatnak felel e meg, az más kérdés, melyre némi fényt vet a legközelebb megbeszélendő faj, a T. praeternobilis. Triadocidaris? sp. indet. a. A leírt anyag. — Elsőrendű interambulacrális szemölcs; a lemez extrascrobiculáris része teljesen, intrascrobiculáris részéből sok hiányzik. A Veszprém— Jutási vasút VI. bevágásának e 4 jelzésű rétegéből való s cassiani korú. A példány leírása. — Kúpja aránylag meglehetős nagy, lyukas, belapított félgömb, igen kevéssé alámetszve; átmérője 17 mm s 2'3 mm átmérőjű fennsíkon ül, melynek gyenge párkánya van s nem sokkal emelkedik a scrobiculáris udvar fölé; a scrobicula átmérője körülbelül 5'0 mm; scrobiculáris gyűrűje talán volt, de csak körülbelül két kicsiny szemölcs maradt meg a példány egyik sarkában. A lemez vastagsága a scrobiculánál 0'7 mm; a fennsík tetejéig l-3 mm, a kúp tetejéig 2"25 mm. Triadocidaris praeternobilis 1 n. sp. (VI. tábla, 135—138. ábra.) Diagnosis. — Triadocidaris faj, melynek ambitális interambulacrumain besülyedt, elliptikus, összefolyó scrobiculák ülnek, scrobiculáris gyűrű nélkül. Az extrascrobiculáris interradiális mezőn másod- és harmadrendű szemölcsök helyezkednek el meridionális irányban váltakozó egymásutánban; mindenik fajtából mindenik lemezen egy-egy található. E szemölcsök világosan kúposak, lyukasak, scrobiculával bírnak, sűrűn és rendetlenül álló negyedrendű szemölcsök és dudorok veszik őket körül. Egy-egy ambitális interambulacrumra körülbelül 7 ambulacrális esik. A leírt anyag. — a (138. ábra). Interambulacrum töredéke; magában foglalja az interradiális mezőt, melynek egyik oldalán két fő szemölcs van hiányos scrobiculákkal, a másik oldalán pedig három scrobicula szélei láthatók. A Jeruzsálemhegyről való. Ez a holotípus. b (135—137. ábra.) Interambulacrum töredéke, 2 lemezből áll, melyekről az interradiális mező letört. Veszprém—Jutási vasút, I. bevágás. Mindkettő raibli korú. Ez a két példány kiegészíti egymást; az egyetlen rész, mely mindkettőn előfordul, a szemölcs. Mindazonáltal alig kételkedem abban, hogy faj tekintetében azonosak. A következő leírás ama részei, melyekben az adradiális szélekről van szó, egyedül a b példányon alapulnak. A példányok leírása. — A lemezek, úgylátszik, nem mozdultak el messze az ambitustól, tehát meglehetősen visszatükrözik az eredeti helyzetet. 1 Több mint nobilis; a T. subnobilissei fennálló rokonság kifejezésére.