A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
66 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. Ez korántsem világos meghatározás. WRIGHT (1857, 14. 1.) ugyanúgy megkülönbözteti a szemcséket a szemölcsöktől, mint a hogy mi tettük, azután szembe állítja velük a miliariákat és pedig a következőképen : „granules are . . . scattered more or less regularly, and distributed over different parts of the plates of the test", holott „ miliary granulation is formed by a number ol small granules closely set together" 1 ... a perradiális, vagy az interradiális területeken és ezeket a tájakat nevezi ő miliaris zónáknak. Minthogy azonban közönséges szemcsék, — mint azt WRIGHT konstatálja, — előfordulhatnak a Cidaris perradiális táján, minthogy továbbá szorosan ülő szemcsék alkotta szabálytalan szemcsézettség gyakran található az interambulacrumok adradiális tájain, ennélfogva a helyzet nem válik be mint kritérium. AGASSIZ A. (1874, 636. 1.) megkülönbözteti a miliáris szemölcsöket a szemcséktől, de egyiket sem határozza meg, mindazonáltal szerinte mégis szemcsék fordulnak elő a miliáris zónákon, nem pedig miliáris szemölcsök. A fentebbi idézetek révén bemutatott zavart kikerülendő, ideje volt visszatérnünk DESMOULINS egyszerű fogalmazásához (1835, 15. 1.). Szerinte minden váznyúlványt viselő kiemelkedés „tubercule" = szemölcs és ezeknek két faját különbözteti meg, nevezetesen a miliáris szemölcsöket („tubercules miliaires"), melyek az extrascrobiculáris felületen találhatók elszórva, — sem lyuk, sem kúp, sem borda nincs rajtuk, scrobiculájuk sincs -— és papilláris szemölcsöket, melyeknek mindig van púpon ülő kúpjuk. Némely fajon ezeken kívül még szemcse formájú szemölcsöket („tubercules granuliformes") is felismert (1835, 39. 1.), továbbá „tubercules verruciformes"-ről is beszél (1835, 42, 45, 47, 50, 53. 1.), mely utóbbi kettőt módosult papilláriáknak tekinti. DESMOULÍNS a miliaire nevet, mely annyit jelent: kölesszemhez hasonló (millet=köles), KLEIN (1 784) Cidaris miliaris-áxó\ vehette... „cuius Eminentiae Milii granulis aequales aut minores", 2 vagy pedig bizonyos láz betegséggel járó köleskiütésről, de nem a gümőkór miliáris tuberculájáról. Nagyon jó volna visszatérni DESMOULINS eljárásához és szemölcsöknek nevezni mindazokat a kiemelkedéseket, melyek vázfüggelékekkel bírnak, papilláriák nevén megkülönböztetve azokat, melyeknek kúpjuk van, a miliáriáktól, melyeknek kúpjuk nincsen. A papillária elnevezést azonban a tubercula = szemölcs annyira kiszorította a használatból, hogy nem lehet többé feltámasztani. A következő schema látszik tehát a legegyszerűbbnek és legczélszerűbbnek : A pánczél kisebb kidudorodásai A) Függelékeket viselnek (bearing appendages). 1. Világos kúpjuk van — szemölcsök (tubercles), melyek a fajra vonatkoztatott viszonylagos nagyságuk szerint tovább feloszthatók elsőrendűekre, másodrendűekre stb. 2. Kúpjuk nincsen. — dudorok (miliaries), melyek szorosan, vagy elszórva, szabályos, vagy szabálytalan elosztásban fordulhatnak elő. B) Függelékeket nem viselnek — szemcsék (granules), melyeknek nagyságuk, alakjuk és eloszlásuk változó lehet és melyek gyakran az „epistroma" termékei. (LÓVÉN.) A lemezek vagy areák közötti varratok, vagyis a lemezek szélei függőlegesek (vertical), ha a lemezt érintő tangentiális síkra merőlegesen állanak; ha e síkhoz szög alatt hajolnak, akkor rézsútosak (bevelled); ha a varrat felszíne és a lemez külső felszíne között lévő szög kisebb a derékszögnél, akkor a rézsű (bevel) befelé néz és a szegélyt a 1 A szemcsék többé-kevésbbé szabályosan elhintve eloszlanak a pánczél lemezeinek különböző részein, holott a miliáris szemcsézettséget nagyszámú szorosan elhelyezkedő apró szemcse alkotja . . 8 „. . . melynek kiemelkedései a köles szemeivel egyenlők vagy kisebbek."
