A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
16 Bakonyi triász for a mini ferák. MILLETT értelmezése alapján 1 az itt jellemzett példányok a bifarina-nembe sorolandók. A hasonló alakok közül a krétaidőszakbeli B. semibaculi LIEB. & SCHUB. egész külalakjában, s kevésbbé fejlett biszeriális részszel elütő típusú. Legközelebb áll a B. porrecta BRADY sp.-hez, a melylyel külalakban egyezik, de annál valamivel laposabb és kamrái, különösen a nodosaria-típusúak más elrendeződésűek. A bakonyi példányok között van néhány, mely külalakban, kamrák csatlakozásában jól egyezik a föntebb jellemzett típussal, csakhogy míg utóbbi sima, addig emezek felületén finom hosszanti díszítés észlelhető (10. ábra). Ezek a példányok emlékeztetnek HANTKEN «Bolivina nobilis» alakjára, melyet újabban MILLETT szintén a bifarina-nembe sorolt; 2 HANTKEN faja azonban laposabb, jól kifejezett éle is van, kamráinak elrendeződése nem olyan kifejezetten dimorph, mint a triászbeli típusé. Ezeket a bordázott példányokat a föntebb jellemzett típus változata gyanánt fogom föl s ahhoz csatolom var. striata néven. Ebben a fölfogásban megerősít CHAPMAN is, 3 a ki a B. limbata BRADY sp néven leábrázol egy példányt, mely BRADY típusával olyan vonatkozásban van, mint a bakonyi példányok, tudniillik a típus sima, CHAPMAN ábráján pedig hosszanti díszítés észlelhető. A leírásban, sajnos, nem tesz erről említést, de úgylátszik, hogy ez a jelleg állandóan megvan ebben a csoportban. A Protrachyceras Reitzi szintben Felsőörsön gyakori. LAGENIDA E. Lageninae. 11. Lagena globosa MONT. sp. I. tábla, 11. ábra. 1895. Lagena globosa (MONT.) JONES: Cragforaminifera P. II. p. 177. PL. I. Fig. 32. Hosszúsága: 032 mm., 0 436. Szélessége: 021 mm., 0 4 mm. Ebből a szilurtól máig közönséges alakból típusos példányok vannak a felsőörsi Tridentinuszos mészkő márgás közbetelepüléséből s egy megnyúltabb példány a veszprémi ányos uccai márgából. 0 3. ábra. Lagena laevis MONT. sp. a. Tridentinuszos mészkő. b. Estheriás márga. 12. Lagena laevis MONT. sp. 1895. Lagena laevis (MONT.) JONES: Cragforaminifera P. II. p. 181. PL. I. Fig. 28. Hosszúsága: 0'272 mm. Szélessége: 0218 mm. Épp oly gyakori, mint az előbbi faj. A felsőörsi Protrachyceras Reitzi szintben s a csopaki estheriás márgában van meg. A szilurból ismerjük s a liásztól kezdve minden képződményben kimutatták. Triászbeli előfordulása tehát a palaeozoi és mezozoi előfordulás között levő hézagot tölti ki. 1 Rep. of the rec. foram. Malay archipelags; I. R. Micr. Soc. 1900. 2 1. c. p. 539. 540. 3 Foram. coll. from the Funafuti atoll; I. Linn. Soc. XXXYÚII.
