A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák

14 Bakonyi triász for a mini ferák. TEXTULARIDAE. Textulariinae. 5. Textularia sagittula DEFR. I. tábla, 4. ábra. 1895. Textularia sagittula DEFR. JONES: Cragforaminiíera. P. II. p. 142. Pl. III. Fig. 7—9. Pl. V. Fig. 15—18. Hosszúsága: 0621 mm. Szélesség: 0'457 mm. Vastagság: 0'3 mm. Példányaink ennek az alaknak zömökebb változataival egyeznek, melyeknek típusát ORBIGNY T. depertida néven leírt, s azóta synonyma gyanánt a T. sagittula DEFR.-hoz sorsolt alak adja. A kamrák varratai BRADY 18. ábráján feltüntetett alakhoz hasonlóan elmosódottak. Szegélye éles, kifejezett él nélkül. Kamrák száma 8—10; felülete finoman szemcsés. BRADY és JONES szerint a faj legidősebb képviselői a neokomból valók, HÄUSLER a svájczi transversarius szintből írta le. A felsőörsi Protrachyceras Reitzi szintből három példánya került ki. 6. Textularia trochus ORB. I. tábla, 5. ábra. 1895. Texhilaria trochus ORB. JONES: Cragforaminifera P. II. p. 150. Pl. III. Fig. 17. 18. Hosszúsága: 0'6 mm. Szélessége: 063 mm. Vastagsága : 0 48 mm. Példányaink felülete kissé kopott, érdes, kamrázottság nem látszik, keresztmetszet a típusétól kissé eltér kerekített négyszög; az eltérés oka a kopottságban van. Éppen olyan gyakori, mint az előbbi. HÄUSLER a transversarius szintből említi, mely egyszersmind eddig ismert legrégibb elő­fordulása. A bakonyi Protrachyceras Reitzi szintből Felsőörsről öt példány került ki. 2. ábra. Tex­tularia trochus ORB . kamráinak elrendeződése. 7. Gaudryina textilaroides HANTK. I. tábla, 6. ábra. 1875. Gaudryina textilaroides HANTKEN: Clavulina Szabói rét. p. 12. I. tábla, 6. ábra. Hosszúsága: 11 mm. Szélessége: 0'4 mm. Vastagsága: 0'4 mm. Hosszúkás, oldalt kissé összenyomott alak, két sorban váltakozó kamrákkal. A kamravarratok a héjj durva szemcséssége miatt elmosódottak. HANTKEN szerint a kamrák alul «tekercses vonalban» elhelyezettek. Példányaim mindvégig válta­kozóan kamrázottak, de HANTKEN példányain sem észleltem más kamraelrendeződést. HANTKEN példányai között egy keskenyebb és egy zömökebb típus különböz­tethető meg. A felsőörsi Protrachyceras Reitzi szintből való bakonyi példányok

Next

/
Thumbnails
Contents