A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Papp Károly: Bakonyi triasz-korállok
20 Néhány szó a bakonyi triaszkorú bryozoákról. 20 pontban érintkeznek, s itt erős oszlopos-tengely van. Mikroskop alatt hosszmetszetben számos harántlemez látható. A csillagléczek egyik kehelyből nem mennek át a másikba, miként ez kisebb nagyításnál és felületesen szemlélve látszik; hanem, a mint erről a mikroskop meggyőz, mindegyik kehelynek önálló csillagléczei vannak, a melyeket fedőréteg jellegű fal választ el egymástól. Mindezen sajátságok a VoLZ-féle Toechastraea genus sajátságaira utalnak és ezen alakot a Toechastraea Oppeli EBE 1 fajjal egyesítik. A tábla 6. ábrája ezen alaknak a negyedrészét mutatja. A felénk néző oldal keresztmetszetben mutatja az átmetszett Toechastraea-1. Ezen korállt köröskörül egy bryozoa-colonia finom csőhálózata övezi. Az egész tömzs 50 mm. átmérőjű, s a bryozoa-colonia mintegy 5—8 mm. vastagságban kérgezi be a korállt. Egy helyütt, az ábrázolt kép tetején, a koráll-kelyhek a felületen is előtűnnek. A bryozoa felületét igen apró nyílások borítják, mintegy 900 apró lyuk esik 1 cm 2-nyi térre; kézi nagyító alatt korszerűek, s minden lyukacskát saját fala élesen elkülöníti a többitől. Hosszmetszetben mikroskop alatt azonnal feltűnik a falak lyukacsos, laza volta ; ezen finom szúrásszerű capillaris csatornácskáktól eltekintve azonban, a fal semmiféle más szerkezetet nem mutat. Sem fenéklemezeket, sem tüskeszerű képződményeket nem láttam. A jurabeli Heteroporá-kl6\, a melyekhez külsőleg hasonló, ezen fenéklemezszerű képződmények hiánya elkülöníti; azonban kétségtelenül a Cerioporidá-k közé tartozik; nevezzük Ceriopora Pannonica n. sp. néven. A Toechastraea tömzsét, ezen Ceriopora kérgen belül, sajátságos, itt-ott kiöblösödő, vastagfalú csövek fúrják át. — A kép úgy tűnik elő, a tábla 6-ik ábráján, valamint a szövegbeli 3. és 4. ábrán láthatóan, mintha a korálltömzsöt bizonyos fúrókorállok fúrták volna át. A csövek sehol sem érnek a Ceriopora-coloniába, legfeljebb ennek a határáig, s itt-ott a határon húzódva befelé, a korálltömzsbe küldik ágaikat. Ebből az tűnik ki, hogy a csöves ágak a bryozoa-colonia reátelepedése előtt fúródtak a koráll tömzsébe. Többféle irányban készített csiszolatokon azt figyeltem meg, hogy ezen csövek a korállba nem mint jövevények kerültek bele, hanem a koráll fejlődésével egyidejűleg, vagy csak valamivel későbben ágazódtak szét ennek fejlődő sejtjei közé. 3. ábra. Ceriopora Pannonica n. sp. kéreg gyanánt borítja a Toechastraea Oppeli LB;; korállt, hosszanti metszetben ; a benne levő lyukak a Stotnatopora csöveinek átmetszetei. 1 WILHELM VOLZ : Die Korallen der Schichten von Sct.-Cassian in Süd-Tirol ; Palaeontographica, 43. Bd. Stuttgart, 1897. Pag. 62. Taf. VII. Fig. 1—7.
