A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triasz-korú tabulata-, bryozoa- és hydrozoa-félék
12 Bakonyi triasz-korú tabu lata-, hryozoa- és hydrozoa- félék. 12 Ennek az új fajnak rendkívül nagy a hasonlatossága a szilurbeli Lichenalaformához, a melyet HALL J. 1 mint bryozoát írt le, azonban ZITTEL 2 a monticuliporákhoz tartozónak ismert fel. Átmérője 36—39 mm., magassága a kocsánynyal 8 mm., a sejtek átmérője 0-5—0-75 mm. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. 9. Monotrypa (Dianulites) patera n. f. I. tábla, 21., 22., 23. ábrák. Kicsiny, kocsányozott, gombaszerű példányok, a melyek alsó oldalát többékevésbbé vastag, ránczos epitheka fedi, Tangentialis metszetben számos, sokszögű, különböző nagyságú sejteket láthatunk, a miket vékony, látszólag szerkezet nélküli fal választ el. A kisebb sejtek csomókba helyezkednek és nem a nagyobbak között szabályosan szétszórva jelennek meg. Hosszanti metszetben a meglehetős nagy csöveket látjuk, a melyeket meglehetősen szabályos közökben álló fenéklemezek hidalnak át. A csövek szaporodása különösen bimbózással történik, azonban osztódás is előfordul. Az elválasztó vonalat a falakban hiába kerestem, azonban nekem úgy tetszik, hogy a sejtek alakja, a csövek bimbózása, az epitheka jelenléte inkább a Dianulites-re, mint a Chaetetes-re utalnak. Termőhelye : a Schéele-kert és Jeruzsálemhegy Veszprémben. 10. IMonotrypa (Diatrypella) capulus n. f. I. tábla, 11., 12., 13. ábrák. Kicsiny, fordított kúpos törzs, meglehetős vékony, ránczos epithekával. Alsó oldala kivájt s úgy látszik, mint hogyha kerületéből kicsiny, gyökérszerű kocsányok állottak volna ki. Sejtjei különbözők, vastag fallal övezve, s megvastagodás által lekerekítve; a sötét választóvonal tangentilais csiszolatban világosan látható, az I. tábla 13. ábráján. Minthogy a példányt lecsiszolt felülettel kaptam kézhez, úgy a sejtek nyílásairól többet nem mondhatok. Hosszanti metszetben (I. tábla, 12. ábra) meglehetősen hasonló csövek vehetők észre; ezek sugarasan rendeződtek és egyenlőtlen, egymástól távol álló fenéklemezekkel egyenlőtlen sejtekre vannak osztva. A csövek szaporodása ennél a fajnál is bimbózással történik. Mivel a csövek kezdő sejtjei általában kicsinyek, így a felületen kisebb-nagyobb sejtek keletkeznek, a melyek azonban nem a monticuliporák dimorphismusára vezethetők vissza. A darab nagyobbik átmérője 15 mm., a kisebb átmérő 9 mm., magassága 9 mm.; a sejtek 0'3—0'6 mm. nagyságúak. Termőhelye : Veszprém, Jeruzsálemhegy. 1 The Fauna of the Niagara Group. 116. oldal, VI. tábla, 3., 9. ábrák. 3 Handbuch der Palaeontologie, I., 615. oldal.
