A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triasz-korú tabulata-, bryozoa- és hydrozoa-félék
Bakonyi triasz-korú tab u lata-, hryozoa- és hydrozoa- félék. 9 CSALÁD: CHAETETIDAE E. H. ALCSALÁD: Chaetetinae. II. NEM: Chaetetes F ISCH. A finom, mindig szerkezet nélküli fal, a sokszögű sejtek, miként a csöveknek mindig oszlás által keletkező szaporodása a legfontosabb ismertető jegyei ennek a nemnek, a mely a carbontól a felső juráig fordul elő, a mesozoikumban azonban meglehetősen ritka. A bakonyi triaszban egyetlen faj található, a melyet ehhez a nemhez tartozónak vélek. 3. Chaetetes Semseyi n. f. I. tábla, 14., 15., 16., 17. ábrák. A meglehetős nagy példánynak gombaszerű alakja van s világosan láthatóan kicsiny, radialis csövekből van összetéve. Az epitheka teljesen hiányzik. A darabot már lecsiszolva kaptam, úgy hogy a csövek felületi nyílásairól semmit sem szólhatok. A tangentialis csiszolat kisebb-nagyobb sejteket mutat, melyeknek falait koncentrikusan rétegzett mészlerakodások vastagítják. Belsejében majd minden sejtnek egy vagy két tüskeszerű nyúlványa van, a melyek osztódásra utalnak, s a chaetetidák fontos jegyét képezik. Hosszanti csiszolatban a radiális csöveket számos, meglehetősen szabályosan következő fenéklemez, kicsiny sejtekre osztja. A falak itt nem vastagodok, s bennük sem választóvonal, sem semmiféle szerkezet nem látható. A csövek szaporodása csupán oszlás útján történik; az I. tábla 15. ábrája világosan mutatja ezt. Mindezek a jegyek a Chaetetes jegyei, azonban bakonyi alakunknak a Pseudochaetetes-hez való hasonlóságát sem tagadhatjuk. A fal körkörös megvastagodása inkább a Pseudochatetes-re, mint a Chaetetes-re utal. E miatt több csiszolatot készítettem s azt vettem észre, hogy ez a megvastagodás csak a felületen van meg. Az I. tábla 17. ábrája a belső csiszolatok egyikét mutatja. A feketésen előreugró fal világosan szerkezet nélküli, az üregeket itt sugarasan rendeződött rostok töltik ki, míg a felületen körkörös rostok láthatók Megnemengedettnek tartom, hogy a világosabb rostokat fal gyanánt, a sötét középső falat pedig választóvonal gyanánt fogjam fel. Ezért úgy ezeket a sugaras, mint a concentrikus megvastagodásokat a sejtekben inkább a kövesedési folyamatnak kell tulajdonítanunk, s így a bakonyi fajt valódi Chaetetes-nek kell mondanunk. Formánk némileg hasonlít a Chaetetes Beneckei HAUG. 1 jurabeli fajhoz, s így a bakonyi faj kitölti részben azt a hézagot, a mely a pMaeozoós és a jurabeli chaetetidák között van. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. 1 HAUG E.: Ueber sogenannte Chaetetes aus mesozoischen Ablagerungen; N. Jahrb. für Min., Geol. und Palaeont., 1883, I, 174. lap, X. tábla, 3., 4. ábra.
