A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triasz-korú tabulata-, bryozoa- és hydrozoa-félék
Bakonyi triasz-korú tabu lata-, hryozoa- és hydrozoa- félék. 5 A FAJOK LEÍRÁSA. TABULATA E. H. CSALÁD: FAVOSIT1DAE E. H. I. NEM: PACHYPORA L INDSTE. Ezt a nemet eddigelé csak a palaeozoicumban találták: a Salt-Rangéban gyéren fordul elő. A triászból, a mennyire előttem ismeretes, most van először szó róla. A leírandó fajok egyikének biztos nemi meghatározása nem lehetséges; a másik faj azonban, a Pachypora Lóczyana n. f., oly jellegző, hogy a meghatározása minden kétségen kívül áll. 1. Pachypora Lóczyana n. f. I. tábla, 6., 7., 8., 9., 10. ábrák. Törzse korongszerű, felül boltozott. Alsó oldala kivájt és szabálytalan, ittott megvastagodó, gyengén ránczolt epitheka födi. Felületén sejtjei meglehetős nagyok, szabálytalan sokszögű alakúak, kiemelkedő falakkal, melyek maeandrikus képet nyújtanak. A sejtek többé-kevésbbé egyenlőek. Mikroszkop alatt tangentialis metszetben (I. tábla, 9. ábra) a pachypordk sajátlagos, jellegző szerkezetét vehetjük észre. Kisebb-nagyobb polyédrikus sejteket látunk, a melyek közül némelyeket egészen, másokat csak a széleken rostos mészpát tölt ki. A stereoplazma, a mi a sejtek üregeit megszűkíti és kerek alakúvá teszi, körkörös rétegekben rendezkedik el. A sötét középső vonal világosan látszik, csak itt-ott hiányzik egészen, s helyét fehér mészkő foglalja el. Ezt azonban valószínűleg a kövesedés folyamatából kell kimagyaráznunk. Hosszanti metszetben (I. tábla, 10. ábra) számos, sugarasan rendezkedett csövet látunk, a miket egészen szabálytalanul hidalnak át a fenéklemezek. A sötét választóvonal igen éles és a stereoplazma körkörös rétegzése igen könnyen észrevehető. Igen ritkák a falporusok, a melyek kerek, meglehetősen nagy lyukak és a csöveket összekötik. Csupán egyetlen csiszolatban vehettem észre a falon ilyen kerek nyílást, a mit sugarasan rostos mészréteg övezett. A csövek csupán csak bimbózással szaporodnak, kezdő sejtjeik természetesen kicsinyebbek; a miért is tangentialis metszetben kisebb és nagyobb sejtek látszanak. Ezt azonban nem szabad dimorphismusra visszavezetni, ép úgy, mint sok monticuliporán sem. A falak tetemes megvastagodása, az erős választóvonal, a sokszögű, stereoplazmával szűkített sejtek, a gyér számú, kerek, nagy porusok fajunkat valódi pachyporávót avatják. A darab átmérője 37 mm., vastagsága 7 mm., egy négyszögczentiméter felületre mintegy 350 sejt esik. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy.
