A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Új szivacsok, tabulaták és hydrozoák a Bakonyból
Új szivacsok, tabulaták és liydrozoák a Bakonyban. 17 felnőtt állapotában is, úgyhogy S TEINMANN 11. táblájának '2. ábrája egészen jól megegyezik a Balatonia-viú s az ember azt hihetné, hogy az ábrázolt darab Balatonja-tói származik'. Tekintve a Balatonja és a Miileporidium között fennálló tagadhatatlan rokonságot, az ember hajlandó lenne feltételezni, hogy a geologiailag fiatalabb Milleporidium visszaesése a réteges szerkezet fiatalkori állapotába atavisztikus jelenség, minthogy a réteges szerkezet a Balatonja-nál alárendelt jelentőségű. így azonban a Mpeporidák közvetlen leszármazása a Stromatoporidákból ki lenne zárva. Tudjuk, hogy D AWSON 1 már 1879-ben határozottan a Stromatoporidák és Hydractinidák között feltételezett bármiféle rokonság ellen nyilatkozott. Ami a zooidcsövek csekély számát illeti ebben az idősebb alakban, az ember hajlandó S TEINMANN nézetét elfogadni, mely szerint a zooidtelepek kifejlődése fokozatosan történt, zooidmentes alakokból. S TEINMANN szerint emellett szólanak a triászkorú Stoliczkaria állítólagos zooidmentes alakjai. Ez ellen azonban, — mint már N ICHOLSON és FRECH, legújabban pedig O PPENHEIM 2 hangsúlyozták, — azt az ellenvetést lehet felhozni, hogy a zooidiumok feltételezett hiánya még nem látszik bebizonyítottnak. Én magam is kiemeltem volt a zooidcsövek csekély számát a Hydractinia Michelini FiscH.-nél, ellentétben zooidumokban gazdag társaival. S TEINMANN fent említett véleményéhez tehát ez okból nem járulhatok hozzá. A Balatonja érdekes összekötő alakja a Milleporidáknak, melyek így egészen a triászig visszanyúlnak és pedig tulajdonképen Milleporoida alakok révén. A Stromatoporidákkal való kapcsolatot azonban a Balatonia nem tisztázza; ellenkezőleg, szinte azt mondhatnók, hogy a sokkal fiatalabb Mil/eporidiuvi inkább rokona a Stromatoporidáknak, mint a Balatonia. Csupán a mezozoikumban oly ritka, még ismeretlen és sajnos, mindezideig elhanyagolt anyag behatóbb tanulmányozása fogja ezeket a most még bizonytalan rokonsági viszonyokat tisztázhatni. Lelőhely : Veszprém, Jeruzsálemhegy, conchodonos márga. 1 On the microscopic structure of the Stromatoporidae ; Quart. Journ. Geol. Soc. XXXV, 137. sz. 48. lap. 2 Über Heterastriden vom Karakorumpasse ; Centralbl. für Min., Geol. u. Pal. 1907., 23. sz. 72. lap. 3 Studii sulla Idractinie fossili ; Mem. R. Acc. Lincei, 1899, 46. 1. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. I. rész. Pal. függ. 2
