A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
90 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 90 Loxotomella cfr. cinensis KLPST. Palaeobatis balatonicns JAEK. Protorcnla subpunctata MSTR. sp. ? Placochelys placodonta JAEK Palaeotriton venustus MSTR. (bordatöredék). f) Ugyanilyen rétegek sötétebb szürke színeződéssel, de már jóval kevesebb kövülettel: Amphiclina squamula BITTN. Rhynchonella Arpadica var. parceThecospira tyrolensis LOR. sp. costata BITTN. Spiriferina Bittneri FRECH Terebratiűa veszprémica BITTN. Rhynchonella Arpadica BITTN. Cassianella angusta BITTN Cardita Pichl eri BITTN g) Vékony lemezekből álló szürke és sárga márga. Pecten subalternicostatus BITTN. és Neritopsis armata MSTR. fajokkal. //) A g)-tag távolabbi fedőjéből nagy, félköbmétert is elérő kőtömböket fejtettek ki a felső lágy talajból, a melynek anyaga szürke, barnásfoltos, élesen törő mészkő. A tömbök felületén gyakori a koráll- és szivacskimállás vagy átmetszet. Tartalmuk : Thamnastraea sp. ind. Amblysiphonclla Lőrenthcyi VIN. Thecospira tyrolensis LOR. sp. Spiriferina Bittneri FRECH és Pecten incouspicuus BITTN. Ezentúl az ott álló vasúti őrház felé már lősz következik. Említettem, hogy az I. szelvénytől délnyugatra alig 100 méternyire az ugyanott álló dolomitbörc déli szélén egy kis kőfejtőben márgásfelületű mészkőrétegek feküsznek. A mészkőnek szine szürkésbarna ; anyaguk aprón szemcséskés s ezért lapjaik felülete érdes. Ha az egyes réteglapokról a márgakérget eltávolítjuk, tömérdek kisebbnagyobb kövületet találunk rajtuk, de oly szilárdan odarögzítve, hogy azokat teljes épségben le nem tudjuk választani, különben igen jó állapotban fordulnak elő. De magából a márgakéregből is gyűjthetünk s ezek rendszerint teljesen ép példányok. Ezek a rétegek nagyban az I. szelvény e) tagjának faunáját tartalmazzák, azzal a megjegyzéssel, hogy jóval kevesebb bennük a gasztropoda. Sztratigrafiai helyzetüket illetőleg azt hiszem, hogy az I. szelvény e) tagjánál valamivel magasabb szintájba illeszkednek, mert egy másik fossziliákban gazdag és szintén jobban tagozódó vasúti szelvényben a IV-ben eszközölt gyűjtés szintén azt igazolja, hogy az itt feltört márgák mélyebb részleteiből a magasabbak felé haladva, a gasztropodák száma fogy, míg a lamellibranchialáké emelkedik. Ezen szürkésbarna meszekből (a termőhelyet „I. szelvény melletti kőfejtő" jelzéssel láttam el) a következő faunát gyűjtöttem: Isocrinus tyrolensis major BATH. Cidaris parastadifera BATH. „ „ var. a) BATH. Radiolus lineola minor BATH. „ Hcrcuniae BATH. , Amphicilina squamula BITTN. Mesodiadema laium BATH. Thecospira tyrolensis LOR. sp. Ananlocidaris testndo BATH. „ Semseyi BITTN.
