A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 77 zatos, bár a legtöbbje pálczika- vagy fülforma és valamennyinek a felszíne elég szabályosan rovátkolt. Ehhez hasonló jelenséggel másutt nem találkoztam. Ezen márgás mészrétegek dülése NNW. 25". Fekűjökben itt iscarditás márga hever a szántáson. Még odább délkeletre már erősen dolomitos márgákat szedünk fel a földről; míg végre ismét kőgödrökhöz érünk, a melyekből már tiszta dolomitot fejtenek. A dolomit szürkésfehér, itt-ott szennyesebb és sárgás, vastagon padozott s az elhagyott meszes-márgás csoporttal egyezően települ. Települési viszonyaiból az a nézet tolul előtérbe, hogy a dolomit az imént leírt csoportok és a Temetődülő brachiopodás konglomerátja közé illeszkedik. Ha már most a temetődülői viszonyokat egybevetjük a IX. szelvényben összeállított sorozattal, úgy a kettő közt részben megegyezést, de részben eltérést is találunk. Ez utóbbit abban a körülményben, hogy a Temetődülő legelső szintjében álló trachyceratapadok és brachiopodás konglomerátok a IX. szelvényből hiányzanak. Helyökbe valószínűleg az ^-vel jelzett dolomit illeszkedik. A Temetődülőnek többi rétegcsoportja a IX. szelvény tagsorába már minden erőlködés nélkül beilleszthető. így a carditás márga alá helyezkedő dolomit megfelel a IX. szelvény h-val jelzett dolomitjának; maga a márga pedig megfelel a IX. szelvény i) tagjának; a brachiopodás mész a k) tagnak és a megalodontás mész az /) tagnak. Csak a nuculás márgát nem találtam meg a IX. szelvényben, a mit különben az alsó erdő északnyugati sarkán csaknem minden talpalatnyi területet eltakaró vastag erdőtalajokozta kedvezőtlen észlelési körülmények megmagyarázhatnak. Helyét a Temetődülőn pontosan megjelölni nem sikerült, de a veszprémi viszonyokból tudom, hogy a &)-val jelzett brachiopodás szint és az /)-jelzésű megaladusos színt közé illeszkedik, sőt helyenkint ez utóbbival — úgy látszik — váltakozva is települ. C>. Vámos, Gyűrtető (hibásan Hegyesgyűr).

1 (X. szelvény az I. tábla 4. ábráján.) Vámos község nyugati oldalán egy hosszú hegyhát húzódik, neve Gyűrtető. Ezen hegygerinc keleti meredekebb és a falu felé ereszkedő lejtője fel van szántva s részben kerti belsőséggé átalakítva. A nyugati menedékes lejtő hol erdős, hol bokros vagy gyepes legelő. A hegyhát északnak lehúzódik a község északnyugati sarkáig s itt eg}' alacsony fensíkba ú. n. Déllőbe megy át, a melyet egyfelől a vámosi Séd völgye, másfelől pedig a vele összefutó Tekeresvölgy felső, Rudavölgynek nevezett s a Bödölle nevű dolomit platót átölelő szakasza határol. Ezt a két kis fennsíkot egy kisebb a Bödölle és Kistelek közé vájódott völgyecske választja el egymástól A fensík teteje a harmadkori abrázió egyik legtanulságosabb példája. A Sédvölgy karakterével kifejlődött Rudavölgybe meredek falként ereszkedik le a fensíkok dolomittömege, a melynek jól fejlett s északnyugatnak hajló padjai fent asztalegyenesre vannak legyalulva. A Bödölle dolomitjait a melyek a kis fensík keleti peremén jól fel vannak tárva, a fekű felé lösz takarja el, a mely aztán felhúzódik egészen a vámosiAlsóerdő déli 1 En a vámosi felvételek foganatosítása alkalmával a „Hegyesgyűr" nevet egy községi térképmásolatról jegyeztem le. Ez a név azonban egy erdős magaslatot illet, a mely a vámosi Alsóerdőben a Katrabocza és Somhegy nevű emelkedések közé illeszkedik; míg a község nyugati oldalán húzódó gerincnek „Gyűrtető" a helyes neve.