A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

64 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 64 de ki nem szabadítható brachiopodák és echinoidearészletek itt is mutatkoznak a kőzet lapjain. A lemezes mészkő és a fedőjében nyugvó megyehegyi dolomit a Hajmáskérre beforduló veszprémi országút nyugati oldalán épült vadászlak felett emelkedő börczön még láthatók. De ha csapásukat tovább követjük délnyugat felé, azt fogjuk látni, hogy a mint a börcz nyugati szélét, tehát a Séd völgyét elérik, egyszersmind hirtelen el is tűnnek, illetőleg a Séd medre alá merülnek, úgy hogv odább délnyugatnak a Séd partján már csak azokat a puszta dolomitsziklákat látjuk 20—25 m. magasságig felmeredezni, a melyeknek anyagát a Berekalja hosszában a veszprémi törés déli oldalán találtuk. De ha a délnyugati irányt megtartva, e függélyes dolomitfalak mentén még tovább haladunk, úgy körülbelül 1'5 km.-nyi távolságra a sóly— kádártai határárkon túl a lemezes meszet újból a felszínen találjuk. Kádártához közeledve a lemezes mész öve fokozatosan keskenyedik, mígnem a Hamarászóvölgy (hamar aszó völgy) torkában, a Kádárta alól ide lehúzódó hosszúkás alluviális teknő irányában végleg el is tűnik, mintegy kiékül. Rétegei különösen a Gelemérfolyó torkától keletre igen meredeken dűlnek, 60 sőt 80kai is, de állandóan északi irányok felé. Fedőjükben mindenütt dolomitokat találunk, ugyancsak északi hajlásban, míg a feküben állók, tehát a törésen túl fekvők, több ponton délfelé hajlanak el (lásd a XV. szelvényt az I. tábla 10. ábráján). A fedőben futó, tehát megyehegyi dolomitok öve, épp úgy, mint a lemezes mészkőé, Kádártához közeledve szintén keskenyedik, sőt mint amaz ki is ékül, csakhogy kihegyesedő részlete még tovább húzódik nyugat felé, úgy hogy még a Hamarászóvölgy torkán túl is nyomozható. A lemezes mész és a fedőjében futó megyehegyi dolomit övének ez a fokozatos horizontális kiékülése is bizonyítja, hogy a veszprémi törés a litérinél később következett be, vagyis, hogy ezt az egész északi kőzetzónát a veszprémi törés már kimozdított helyzetben találta, valamint hogy a veszprémi törésnél felszínre került kőzetzónák diszlokáczióiban a rácsuszamlások és ferde irányú eltolódások is nagy szerepet játszottak. A Hamarászóvölgy torkával elértük egyszersmint Kádárta község közvetetlen szomszédságát. Kádárta község kétségtelenül területünknek egyik legérdekesebb pontja; de mint minden beépített területen, úgy itt is hiányozván a kellő feltárások, az altalaj összetételének tanulmányozása sok vesződséggel jár. Magát az eddig követett törésvonalat itt részben a község délkeleti sarkán terpeszkedő s már említett alluvialis teknő, részben nyugaton és középen a községi épületek eltakarják; de eltakarják ezek a községen végighúzódó egyes ladini és karniai lerakódások érintkezési határvonalait is. Tehát leginkább az utczára és egyes megközelíthető udvarokra és szérűskertekre vagyunk utalva. Kezdjük itt is kelet felől. A Hamarászóvölgy torkának keleti peremén két kis börcz emelkedik. Észak felől a szántás felhúzódik a börczök oldaláig. Déli részük dolomit, melyet a feküoldal felől a lemezes mésznek említett, ékalakú végnyúlványa határol. Északi, tehát a szántásokhoz ereszkedő lejtőiken pedig megtaláljuk a trinodosus zónának berekhegyi sárgás-vöröses, majd szürke márgás változatát Ptychites flexuosussal s az ismert brachiopodákkal. A kőzet túlnyomó részben már magán a szántóföldön hever. A fedő felé legnagyobbrészt szintén már a szántásokon a Reitzi szint sárgásszürke,