A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. Ha már most a Tóhegy teteje felé tartva, a megyehegyi dolomitot elhagyjuk, elsőbben a trindosus zóna ismert vörösbarna, szemecskés kőzetének heverő darabjait, majd pedig a Reitzi szint jelenlétére is valló zöldes kőmálladékot is megleljük. E felett természetesen a tridentinus mész típusos vörös kőzetének kellene következni. Azonban ez nem igy van. Előbb még egy 1—2 m. vastag, padozatos lerakodást veszünk észre és csak azután magát a biztos tridentinus meszet. Ezt az eddigi utunkban másutt nem talált lerakodást egész tömegében szürke, kalciteres mészkő alkotja, a mely egy sajátszerű fehér kagylólumasellává is kifejlődik. Ezt a kőzetet a tridentinus mésznek tóhegyi vonulata hosszában végig megtaláljuk. Leglazább a vonulat északkeleti végpontján, a hol anyagát jókora kőtömbök alakjában már az ekevas fordítja ki a hegy alá húzódó szántásból. Fosszilis tartalmát ezekből a kőtömbökből vagy kőtuskókból fejthetjük ki legkönnyebben. BITTNER SÁNDOR két fajt választott ki a hozzá felküldött anyagból. Ezek a Myoconcha gregaria BITTN. és Avicnla insolita BITTN. új fajok.

1 A kőzetet helyenkint csaknem kizárólag ezen két alak összemosott héjainak a tömege alkotja. Egy kétgömbös, de használhatatlan czefalopodatöredék is találkozott köztük. LÓCZY tanár úrtól tudom, hogy Dörgicsén, továbbá a hidegkúti Recsek- és Nagy-Gellahegyen is előjön egy világosszürke kőzet, a mely szintén sok kagylót tartalmaz s a melyet BITTNER a tridentinus mész keretébe illesztett. Én magam, pedig még Kádártánál találtam a tóhegyi lumasellának megfelelő lerakodást. Megjegyzem, hogy ez az érdekes kőzet itt Kádártánál is a tridentinus mésznek típusos padjai között, vagy pedig az utóbbiak és az itt szintén jól kifejlődött Reitzi rétegek között fekszik. Végül FRECH FRIGYES művében is tétetik említés egy hófehér mészkőről, a melyet a szerző a tóhegyi lumasellával hasonlít össze. A kőzet a hidegkúti Nagy-Gellahegyről való.

2 A Tóhegy egyszersmind szűkebb területünknek északnyugati sarka. Hátát és északi, hosszant elnyúló peremét a tridentinus mész kitűnően kifejlődött csoportja alkotja. Ez a csoport mint egységes vonulat húzódik csaknem a péti áttöréstől egészen idáig. Fekűben a kagylómész, fedőben pedig itt-ott a füredi mész és annak berekhegyi változata kisérik végig. Igen jellegzetesen fejlődik ki mindenütt, úgy, hogy hosszú útjában, a tektonikai zavarokat nem számítva, csak kevés ponton szakítja meg a dolomitos fácziesz, de szarukőtartalmánál fogva ez is könnyen felismerhető. Padjai néha elérik a 30—40 cm. vastagságot is; rendszerint azonban csak 10—15 cm. vastagok. Felületük a sok gumóforma mész vagy szarúkőkonkrécziótól mindig hullámos. A gumók különben nem egy esetben czefalopoda maradványnak bizonyulnak. Magának a mészanyagnak színe vörös, többféle árnyalatban ; legközönségesebb a halványhúsveres árnyalat. A mélyebb padok közeiben nő a márgatartalom s ennek a színe többnyire sötét karminvörös. Érdekes, hogy itt a szóbanforgó csoport közepetáján egy világosszürke, itt-ott zöldbe hajló szinű és márgás változatot is találunk betelepedve, a mely változat más pontokon (pl. a Jáksomán, továbbá a felsőörsi Forráshegyen is) a csoport záró tagja gyanánt szokott jelentkezni; ellenben a Tóhegyen még egynéhány szarúköves vörös és szürke mészkőpad fedi és csak azután következik az a szürke mészkő a mely helyzeténél fogva a BöcKH-féle füredi mészkőnek felel meg. A tridentinus mészben itt talált rossz czefalopoda maradványokból, a melyek 1 BITTNER : Bakonyi triász lamellibr. 90 1. (Pal. függ.) 2 FRECH : Új kagylók. 22. 1. (Pal. függ.) A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. I.rész. 4