A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele
.4 Balaton tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. 1 1 osztály csak % 0 0 része az egész anyagnak s ez a rész főként szivacsos szerkezetű márgakonkrécziókból, csigahéjtöredékekből, rovarok chitines testrészeiből s rendkívül sok hajszálgyökérből áll. Különösen a 0'05—0.1 mm nagyságú porban alig volt ásványszemcse, a 2%-nyi részt hajszálgyökerek alkották. A mintában a következő maximális szemcsenagyságú ásványok voltak megállapíthatók : 1 Kvarcz 0024X0 125 mm 0 125 X 0-200 » Földpát .... 0-15 X0-11 Kalczit 0 10 X 017 Máj kvarcz . . . 0 175X0T75 » ... 0-275 X 0 200 » A felsorolt ásványokon kívül a 0'08 — 0'01 mm szemcsenagyságú részben még találtam: augitot, olivint, gránátot (rózsa szinű), amfibolt, biotitot, muszkovitot és chloritot. Érdekes jelenséget tapasztaltam a vizsgálatkor a csillámokat illetőleg. A nagyobb szemű részben csak muszkovit és chlorit volt, biotit lemezkék a magasabb fajsúlyának megfelelőleg csak az apróbbszemű részben foglaltattak. Végre zöld vulkáni üveg is volt az ásványok között. I. számú fúrás Tihany és a szántódi rév között. I. és II. táblázat. Az első fúrás sorozata különbözik a többi fúrás sorozatától, a mennyiben itt hulló porréteg nincs, mindjárt a legfelső réteg homokos murvás márga. Továbbá kevesebb ásványfajt találunk benne. A fúrásból kiemelt rétegek lerakodásakor a parti tűzhányók még nem működtek, a bazalthamu jellegzetes ásványai hiányzanak belőlük. A lerakodások anyaga homokos és kőlisztes márga, agyag csak a legalsó, a 11 m mély rétegben van nagyobb (10V 2%) mennyiségben. Szénsavas mész minden rétegben sok van (10—36%), de az agyagos rész mésztartalma csak a legfelső rétegben közelíti meg (36%) a hulló por agyagos részének mésztartalmát (40%)> a fúrás anyagainak többi részében mindenütt alacsonyabb. Ebből az következik, hogy hullópor csak a felső rétegekhez (8*5 m) keveredett, az alatta fekvő rétegekben hulló por nincs. Mikroszkóppal a következő ásványokat találtam : 1. Kvarcz. Kvarcz csak egyfajta, víztiszta kristályos kvarcz van az anyagban, máj kvarcz nincs. 2. Földpát. Földpát van ortoklász és plagioklász is, az utóbbi azonban nem olyan jellegű, mint a minőt bazalttufában találni. 3. Csillám. Csillám van muskovit és chlorit; biotit hiányzik. 4. Kalczit. 5. Amfiból. Amfiból szilánk igen kevés van. 6. Magnetit. Magnetit minden egyes rétegben van. 1 A talált számok teljesen megegyeznek azokkal, a melyeket Amerikában meghatározásai alapján UDEN kapott. J. WALTER : Das Gesetz der Wüstenbildung, pag. 121.
