A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele
.4 Balaton tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. 1 1 Azok a homokszemek, a melyek a hegylejtőről a patakba és a patak vizével egyenesen a tóba jutottak, s itt állandóan elborította őket a víz, vasoxidul-kéreggel vannak bevonva. Míg ellenben azok a homokszemek, a melyek származás-helyükről a völgybe kerülve, itt hosszú időn át vagy állandóan a levegő hatásának voltak kitéve, száraz helyen állottak, pl. a futóhomok, vasoxidkéreggel vannak beburkolva. Végül ha a homokszemek felváltva majd víz alatt voltak, majd pedig kiszáradtak, kéregjükben vasoxid és és vasoxidul egyaránt kimutatható. Az eljárás igen egyszerű. Egy vékony kémcső aljába egy darabka vörös, vagy sárga vérlugsót helyezünk, erre rászórjuk a homokot s vizet öntünk rá, azután egy csepp híg kénsavat cseppentünk a kémcsőbe. A kénsav lassan keveredik a vízzel, keveredés közben megmarja a homokszem kérgét s az oldás pillanatában a feloldott vas a vérlugsó oldatával a homokszem felületén vegyületbe lép, a kéreg kékre festődik. Ha minden mintával két kísérletet teszünk, egyet vörös, egyet sárga vérlugsóval, akkor pontosan megállapíthatjuk a kéreg minőségét s ezzel együtt a homok származását. Faj súly-meghatározások. Faj súly-meghatározásokat csak egy fúrási sorozatban végeztem, minthogy a fenékiszapok vizsgálatra lemért részéhez esetlegesen, semmi módon ellen nem őrizhető arányban hozzá keveredő szerves részek a fajsúlyra igen erősen változtatják. WILLIAMS tanár vizsgálatai alapján a talaj agyagos részének fajsúlya mindig 2'3. A második és harmadik tizedes a talaj humuszos vegyületei és vastartalma alapján változik. A meszes talajok 0005 mm-nél kisebb szemű részének fajsúlyában, vizsgálataim szerint, a minimum 2 59, a maximum 2'71 volt, a változás ± 0T2. A meszes talajok agyagos részében oly kevés humuszos vegyület van, hogy az nem igen változtatja a talaj fajsúlyát. Az ilyen fajta talajokban a fajsúly ingadozása az ásványlisztben és az agyagos részben a vasoxidhidrát tartalomtól függ. Minél vasasabb, sötétebb vörös színű, annál nagyobb a fajsúlya. A megvizsgált iszapok fajsúlya 2'38—2'739 között ingadozott (IX. táblázat), legnagyobb fajsúlya a 10'66 vasas rétegnek, legkisebb fajsúlya pedig az Akaiinál gyűjtött hulló pornak volt, ebben igen sok rendkívül finom növényi rész foglaltatott, a mi a fajsúlyt erősen csökkenti. A fajsúly meghatározására az anyagot 100° C vízbe állítva felmelegítettem s a légszivattyú alatt a levegőt eltávolítottam belőle. Teljesen kifogástalan eredményt azonban ezaz eljárás nem ad, pontos összevágó eredményeket csak a KALECSINSZKYféle volumenometerrel kaphatunk. A mikroszkópos vizsgálat. A mikroszkópos vizsgálatot 008— Ol és a 01 — 0'2 mm nagyságú szemcséken végeztem. A vizsgálathoz a homokszemeket kanadabalzsamba ágyaztam be és így vizsgáltam meg a kőzetcsiszolatokon szokásos módszerek alkalmazásával. Nagyon megnehezíti a vizsgálatot az a körülmény, hogy a szemeknek nincs egyenes éle vagy oldala, az élek le vannak gömbölyítve, csak a legrosszabbul hasadó egyedek maradtak meg az iszapban nagyobb szemekként, a jól hasadó egyedek a hullámverés zúzó hatása folytán elaprózódtak. A mikroszkópos vizsgálatok optikai részét kémiai vizsgálatokkal egészítettem ki.
