A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele
A VIZSGÁLAT MÓDSZEREI. Mechanikai elemzés. A törmelékes kőzetek fizikai alkotását az iszapoló eljárással lehet legteljesebben felderíteni. Az iszapoló módszerek, az ősrégi üllepítéstől a legújabb czentrifugális eljárásig, igen sok módosításon és javításon haladtak át, azonban a legrégibb KHÜNE-féle, valamint a legújabb czentrifugális eljárás is megfelelő eredményeket ad, ha pontosan végezzük őket. Az I., III. és V-ik táblázatokban közölt adatokat üllepítéssel és KoPECZKY-féle iszapolóval, kombinált eljárással nyertem. A finom szemű kőlisztet és ásványport üllepítéssel választottam az agyagos résztől külön. A OOOl mm-nél kisebb átmérőjű szemcsék ugyanis felforralt desztillált vízben, vagy gyengén alkálikus hatású kútvízben nem szállanak alá, hanem igen hosszú ideig lebegnek. Ezt a tulajdonságot felhasználva külön lehet a 0001 mm-nél kisebb szemcséjű, az úgynevezett agyagos részt — a mely sós vízben pelyhes csapadékká tömörül, megalszik mint a tej, — a gorombább szemű ásványliszttől és portól választani. Az agyagos rész szemcséinél nagyobb ásványtörmelék a szemcsék nagysága szerint különböző sebességgel száll alá a vízben, minél nagyobb az ásványszem, annál gyorsabban száll az edény fenekére. Kísérleti úton meghatározták az egyes ásványszemek üllepedés-idejét nagyság szerint, ezen az alapon az ásványtörmeléket tetszés szerinti csoportokba lehet külön választani. A fúrás-szelvények mintáit a következő hét csoportra választottam szét. Az üllepítés 200 mm. magas vízoszlopban történt. 1. Agyagos rész 24 óra után még lebeg ; a szemek 0.001 mm-nél kisebbek. 2. Kőliszt 2 óra alatt nem száll a fenékre ; a szemcsék nagysága O'OOl—0-005 mm. 3. Kőpor finom 1000 másodpercz alatt nem száll a fenékre; szemcsék nagysága 0005—0 01 mm. 4. Kőpor durva 100 másodpercz alatt nem száll a fenékre ; szemcsék nagysága 001—0-05 mm. 5. Repülő homok 1 29 másodpercz alatt nem száll a fenékre; szemcsék nagysága 0-05-01 mm. 6. Homok (gyöngyhomok) 8 másodpercz alatt nem száll a fenékre; szemcsék nagysága 0'1—0 25 mm. 7. Durva homok. Szemcsék nagysága 0 25 mm-nél nagyobb. 1 Repülő homoknak nevezem az ásványtörmeléknek azt a pornál durvább részét, a melyet a szél 3—10 km-nyi távolságra képes elröpíteni, ellentétben a futóhomoktól, a melyet csak gördít a szél.
