A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok

11 EGY ÉS UGYANAZON BAZALTKÚP BAZALIS ES CSUCSRÉGIÓJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. a) Geológiai viszonyok. Minthogy a továbbiakra nézve az ilmenites és magnetitos bazaltok megkülönböztetése különösen fontos, alábbiakban reprodukálom a HOFMANN fent idézett munkájának 205. lapján összeállított táblázatot : Ilmenitbasalt A Kaphegy lábáról, az öcsi kőbányából eredő kőzet Keverékbazalt Magnetitbazalt Kaphegy, csúcskőzet Oláhhegy Haláphegy, alacsonyabb tája Királykő-Feketehegy, a hegy DNy-i oldalának lábáról származó kőzet Tikhegy, bazális apotizis Szt.-György, lábáról Haláphegy, csűcskőzet Agártető, csúcsa tájáról Csobáncz, csúcsa tájáról — Köveshegy Kopasztető — Hegyesd Szt.-György, salakkúpja Halomhegy — — Gulács, csúcsa tája — — Szigliget Badacson, csúcsa tája F HOFMANN fölsorolta helyek legtöbbjét magam is fölkerestem s — amennyire a vékonyesiszolatok mikroszkópos vizsgálata engedi — csak megerősíthetem e HOFMANN konstatálta különbségeket. A titántartalomra vonatkozó közelebbi eredményeket menynyiségi vegyi elemzések útján iparkodtam elérni, annál is inkább, mert semmikép sem láttam beigazoltnak azt, hogy a titántartalom egyedül csak az ilmenitből és magnetitből ered.