A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Schafarzik Ferencz: A Balatonfelvidéken és a déli Bakonyban található régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata
12 Régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata. hegységben nem találkozunk dáczitokkal, s nem fordulnak elő dáczitok a pécsi hegységben sem. Egyedül a velenczei hegységben akadunk egyes amfiból dáczit és amfiból biotitdáczit telérekre (Nadap, Sukoró, Velencze stb.) az ottani grániton áttörve. De ezek szövetben és színben eltérők a mi kavicsaink anyagától, valamint nagynak tetszik az a távolság is, mely Eplény és Városlőd környékét a velenczei hegységtől elválasztja. Megvan talán engedve ebben az esetben, hogy egy hypothetikus megoldáshoz folyamodjunk. Ha ugyanis figyelembe vesszük a velenczei hegység és a Balaton medenczéjének fekvését, nem látszik éppen lehetetlennek, hogy ez utóbbi az egykor tovább DNyra kiterjedt gránithegység beszakadása fölött foglal helyet. Feltéve most már, hogy a mediterránban a Balaton mai helyén egy a mai Velenczei hegységhez hasonló gránithegység még állott, akkor több mint valószínű, hogy az analog módon szintén dáczitoktól volt áttörve. Innen, ezen hypothetikus balatoni gránithegység eróziójából származhattak azután azok a kavicsok, melyek az E-felé tartó folyóvizekkel könnyen juthattak el Eplényig és Városlődig. Az egész magyarázat persze nem egyéb mint egy gondolat, melynek lehetőségét a Bakony újabban egybegyűjtött, összes geologiai viszonyainak figyelembe vétele fogja majd ellenőrizhetni. Poríiros amfibolt, orthoklaszt, plagioklaszt és kvarczot tartalmazó görgeteg Városlődről, Veszprémvármegyében. Tömör, szürke alapanyagban fehéres plagioklászok és nagy fekete amfiból kristályok láthatók. Vékonycsiszolatban feltűnő a porfirosan behintett földpátok sokasága. Valamennyi széles lemezekből álló plagioklász, a mely az átlag nagyobb kioltásuknál fogva a bázisosabb sorok valamelyikéhez tartozik. Mellettök mint fanerokristályok még nagy amfiból egyének szerepelnek részint prizmatikus, részint pedig haránt metszetekben. Zöldes klorithalmazokká átváltozott csillámokat is látni imitt-amott. Az alapanyag, mely ezeket az elegyrészeket körülfogja, sajátságos alkotású. Feltűnik először is határozott szemcsézettsége még kisebb nagyítások használat mellett is. Mineralogiai komponensei a plagioklász, kvarcz és ikerrovátkosság nélküli földpát, mely valószínűleg orthoklász. Ezeken kívül még egyes fekete opák érczszemet is lehet látni a vékony csiszolatban. Egy másik kavicsdarabnak az alapanyaga hasonló az előbbihez. A fanerokristályok itt is főleg nagy plagioklászok, továbbá egyes nagy, erősen rezorbeált kvarczszemek, jellemző tömlőszerű kimarásokkal a széleken. Végre találni még sok zöldes kloritot, biotit és esetleg egykori amfiból után. Amfiból andezit, biotitos dáczit, biotitos muszkovitgránitgörgetegek a Győr—dombovári vasút Eplényi alagútjából. Kis ökölnagyságú, belsejében galambszürkeszínű kavicsdarab, mely kívülről egy vasoxidhidrátos mállási kéreggel van körülvéve. A kavicshoz aprószemű, meszes homokkőrészletek tapadnak. A kavicsdarab egy porfiros szövetű kőzet, melynek galambszürke alapanyaga olyannyira csekély keménységű, hogy késsel könnyen faragható, akár valamely száraz agyagdarab. Benne porfirosan belehintve sárgásfehér kaolinosodott, 2—3 mm. hosszú földpátokat, valószínűleg egykori plagiokl ászokat látunk, továbbá sok fekete fényes, a jellemző prizmaszögértékeket mutató amfibolt, mely látszólagos üdeségének daczára szintén puha és késsel könnyen vájható. Az amfiból kristályok 3—4 mm. hosszúak, de akad olykor egy-egy 10 mm.-es egyén is. Ezt a kőzetet ugyan csak makroszkoposan vizsgálhattam meg, de így is valószínű, hogy mállott amfiból andezittel van dolgunk.
