A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
A balatonvidéki bazaltok. 372 A sitkei és szergényi bazalttufában én is leltem ilyen kavicszárványokat, valamint magán a Balaton vidékén is több helyen pl. a Véndegi halmok, a Bondoró, a Tihanyi félsziget stb. bazalttufájában. A Véndegi halmok bazalttufáiban helyenkint oly nagy mennyiségben fordul elő a kavicszárvány, hogy e munka VII. fejezetében, a bazalttufák petrográfiai leírásában, a Véndegi halmok bazalttufáiról egyenesen kiemelem, hogy helyenkint a felragadott sedimentumos kőzettöredékek s köztük a kvarcz-kavicsok túlsúlyra jutnak a vulkáni anyag fölött. E kavicsokat azonban pontusi korúaknak vettem, részint, mert már BÖCKH JÁNOS is szól pontusi kavicsokról, 1 részint mert a Bondoró alján, a Mázoskút közelében levő Congeria ungnla caprae-s rétegben, valamint a Mátéhegy oldalán is és a Tihanyi félsziget Gödrös oldalában ugyancsak a Congeria ungula caprae-s réteggel kapcsolatos pontusi homokokban hol gyérebben, hol sűrűbben előfordulnak kisebb-nagyobb kvarczkavicsok. A legszebb ilyen kavicszárványok azonban Szentbékáiián láthatók. Ezt a helyet LÓCZY LAJOS fedezte fel s a bazalterupczió felső határa levantei vagy alsó diluviális korúságának kérdésével kapcsolatosan engem is elvezetett oda 1908 november közepén KORMOS TIVADAR-ral együtt. Szentbékálla északi házainál és a templom alatt kvarczkavics terül el, kis murvagödörrel jól feltárva. Ezt a kvarczkavicsot kőzettanilag s azon körülménynél fogva, hogy fedőjében agyag vagy homok nem következik, levanteinek lehetett venni. De ha levanteinek volt vehető ez a kavics, fel lehetett róla tenni azt is, hogy — a mennyiben közelében bazalttermény van és a mennyiben a bazalterupczió már a pontusi korban megkezdődött, bazaltkavics is előforduljon benne. Bazaltkavicsot azonban a legszorgosabb kutatással sem tudtunk benne lelni. Ez a tény azonban kapcsolatban azzal a körülménynyel, hogy e kavics felett bazalttufa települ, arra mutatott, hogy a bazalttufa fiatalabb ennél a kavicsrétegnél, a mi nyilvánvalóan a mellett látszott bizonyítani, hogy levanteinek tekintetvén a kavics, a felette települő bazalttufa felső plioczén vagy talán alsó diluviális korú már. Még kétségtelenebbül látszott e következtetést igazolni az a tény, hogy a bazalttufában LÓCZY LAJOS egész fejnagyságú kavicstömböt mutatott, a mely a petrográfiai rokonság szerint az előbb említett kavicsrétegből származott és hogy ez a bazalttufába az erupczió alkalmával került zárvány, azt kétségtelenné tette a rajta észlelhető pörkölődés. Minthogy azonban részemről kétségesnek tartottam a fekvő kavicsréteg felső plioczén korát, e dombhát nyugati oldalán levő patakárok felé indultunk le, a kavics fekvőjét keresve. Csakhamar meg is találtuk e kavicsréteg fekvőjét világos kvarczhomok alakjában, a melylyel azonban kőzettanilag teljesen megegyező kvarczhomokot egy nappal előbb Lesenczeistvándtól északnyugatra Uzsa-major téglavetőjének egy új feltárásában láttunk. Minthogy pedig Uzsa-majornál a világosszínű s mintegy 2'5 m. vastagságig feltárt kvarczhomok fedőjében levő kvarczkavicspadra közvetlenül olyan kékes (a levegőn megsárguló) tályag települ, a melyből még 1904-ben a már fentebb (a 36. lapon) felsorolt következő kövületeket: Congeria Cíjzeki M. H ÖRN. 2 „ Partschi, CZJZEK, Congeria subglobosa PARTSCH, 1 I. m. II. r. 86. és 88. 1. és a Bakony geol. térképe. 2 A Congeria Czjzeki-1 két példányban KORMOS TIVADAR is gyűjtötte e helyen. V. ö. LÖRENTHEV : Beiträge zur Fauna u. str. Lage der. pann. Schichten in der umgeb. des Balatonsees p. 21.
