A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
143 A balaton vidéki bazaltok. Hogy a Tihanyi félsziget keleti partoldalán a bazalttufával néhány vékonyabb homokos-réteg váltakozik, azt LÓCZY LAJOS is megerősítette; HALAVÁTS GYULA munkájában ugyanis, a 9. l.-on., azt írja, hogy a Nyársashegy és az Akasztódomb közti nyeregről a vizemelő szélkerékhez levezető „útnak a felső peremén váltakozik az a néhány vékony agyagrétegecske a bazalttufával, a melyről HOFMANN KÁROLY szól". Ezen a helyen kívül magam a kolostortól északra is leltem néhány vékony homokos réteget a bazalttufa legfelső részében a partoldal peremén, az Ekhodomb alatt. Épp úgy megleltem a bazalttufával váltakozó üledékes réteget a Sághegyen és még a boglári Várhegy vasút melletti homokbányájában, a hol 2 cm. vastag, márgás réteget alkot. Kövületeket azonban az említett helyeken én sem leltem. »A boglári Várhegyen és a temető dombon újabban, mint LÖCZY L. közli velem, nagy agyag és homokvágók nyíltak, ezek feltárásai világosan mutatják, hogy a bazalttufa különkülön kráterekben illetőleg erupczió csatornákban a pontusi-pannóniai agyagon és homokon meredek érintkezésben emelkedelt ki. A boglári homok a bazalttufa alatt fekszik." ZEPHAROVICH, BÖCKH JÁNOS és HOFMANN KÁROLY fentebb említett érvei — az elmondottak szerint — még mindig kétséget hagynak fenn az iránt: váljon valóban a pontusi korszak képződménye-e még a bazalttufa és a bazalt. JUDD ugyan még 1876-ban említi: rOn the origin of Lake Balaton" czimű kis közleményében, hogy a Bakony bazalttufája és bazaltja a congerias-rétegek lerakódása közben keletkezett a T i ha n y i félsziget tufáiban lelt f ossz il iák ta n usága szerint, azonban sem a kövületeket nem sorolja fel, sem a helyet nem jelöli meg közelebbről, sőt az sem tűnik ki ki világosan, hogy e kövületeket ő találta-e ! A későbbi szerzők JUDD ezen állításáról egyáltalában nem tesznek említést, valamint arról sem írnak, hogy akár Tihanyban, akár más helyen kövületeket leltek volna a Balaton-felvidék bazalttufájában, sőt S IGMUND ALAJOS egyenesen kiemeli és a szubaerikus lerakódás mellett érvül hozza fel, hogy a stájer-magyar neovulkánikus terület bazalttufáiban a fossziliák merőben hiányzanak 1 (TSCHERMAK'S Min. u. Petr. Mitteil. XVIII. k. 403. 1.) Én oly szerencsés voltam, hogy a, mikor 1903. év nyarán LÓCZY LAJOS-HI Balatonfüred felől csolnakon jőve a Balaton-vidék bazaltos kőzeteinek a tanulmányozása czéljából, első ízben léptem a Tihanyi félsziget partjára s a Sajkaállás vonyó felől felvezető úton a hatalmas bazalttufa rétegek felé indultam, a melyekbe a „Barátlakás" is mélyed, nyomban leltem három olyan bazaltkonglomerátumdarabot, a melyben Melanopsis (Lyrcaea) cfr. Petrovici BRUS. egy elég ép példányát s két Vivipara Sadleri-ve emlékeztető kövülettöredéket láttam meg. 2 Ez a néhány kövület a bazalttufa fekvőjét alkotó pannóniai korú agyag és homokrétegekből származhat s valószínűleg az erupczió alkalmával felragadott zárványt alkot a bazalttufában. Minthogy maguk a kövületek biztos faj meghatározást nem engednek, a bazalterupczió kormeghatározása szempontjából sem tulajdoníthatok nekik semmi különö1 Azok a kövületek, a melyeket BÖCKH JÁNOS és HOFMANN KÁROLY a Szigligeti halmok bazalttufáiban leltek — mint ők maguk is megjegyzik — a szarmata mészkőzárványokból valók. 2 Ujabban KALMÁR JÁNOS fiatal festő is lelt a „Barátlakások" alatti vizszélén egy bazalttufadarabot, mely Vivipara töredéket tartalmaz. LÓCZY.
