A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

129 A balaton vidéki bazaltok. tufarétegek a kovamész alatt eltűnnek és a homok foglalja el az egész partfalat"

1 a Congeria triangularis PARTSCH fekvőhelyét s megállapította, hogy a tihanyi bazalttufa fekvője tercziér korú homok és homokkő ; és minthogy e homokban HÖRNES M. meghatározása szerint Congeria triangularis PARTSCH, Cardium plicatum EICHW., Paludina Sadleri PARTSCH és Melanopsis Dufourii FÉR. fordul elő, a wieni medencze kongériás rétegeivel hasonlította azt össze s a cerithium-rétegek felett következő felső brakkagyag rétegeivel egykorúsította. A bazalttufa fedőjéül ZEPHAROVICH is a kovás mészkövet jelöli meg, mert „a félsziget csúcsán . . a keleti partfalon, az Akasztódomb kúpján, világosan látszik, hogy a kovamész alatt tufarétegek dőlnek be, melyek viszont a Congeria triangularis tartalmú homokon települnek".

2 Ezt a kovás mészkövet édesvízi képződésnek tartja ZEPHAROVICH is a beléje zárt organikus maradványok következtében. Az édesvízi képződések legmélyebb tagja — írja ZEPHAROVICH — egy palás, igen finom szemcséjű, csaknem tömött világosszürke mészkő tömérdek kövülettel, melyet a félsziget keleti partfala lábán, az apátság közelében, tömbökben lelni! HÖRNES M. dr. szerint: Melanopsis Bouéi FÉR. Melanopsis biiccinoidea FÉR. és egy Planorbis van benne tömegesen".

3 STOLITZKA F. hasonló eredményhez jutott, mint ZEPHAROVICH, Ő ugyanis azt mondja, „hogy az erupcziók az inzersdorfi rétegek lerakódásakor vették kezdetöket, az az a belföldi édesvízi tó idejében s a folyóhordalék lerakódásáig tartottak," mert, veti utána megokolásképpen, „NEUHAUS-nál a domb északi lejtőjén, a templom mellett, a bazalttufával lábnyi vastag kavicsrétegek váltakoznak, a melyek teljesen identikusak a belvederei kavicscsal." 4 S

TÄCHE ellenben több irányban más nézetet vallott elődeinél. S

TÄCHE kor tekintetében oda konkludált, hogy „a bazaltok főtömege idősebb, mint a tufák és mint a Paludina Sattleri-s rétegek, a melyekben Fonyódnál elég gyakran lépnek fel apró bazalthömpölyök."

5 A nagyvázsonyi édesvízi meszet, a melyet BEUDANT a bazalt fedőjébe volt hajlandó helyezni, S

TÄCHE sokkal mélyebbre: a kongériás rétegek alá tette, mert „e mésznek idősebb tercziérrétegekre való települése sehol sem figyeltetett meg, ellenben igen sok helyen kiviláglott, hogy e meszek közvetetlenül az alsó vagy a felső triaszmeszeken fekszenek."

6 1 I. m. 344 l. 8 I. m. 357 1. 3 U. o. 4 STOLICZKA F.: Uebersichts-Aufnahme des südwestlichen Theiles von Ungarn. Jahrb. d. k. k. Reichsanst. XIII. Bd. 1863. p. 21. 5 STÄCHE G.: Basaltterrain am Plattensee p. 148. 6 STÄCHE G.

: Jüngere tertiärschichten des Bakonyer Waldes, p. 125. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Ásvány- és kőzettani függ. 9