A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
107 A balaton vidéki bazaltok. nagyságú (helyenkint még nagyobb) lapilliket, a melyek közül a porózus, salakos bazaltlapilli, a szurokkőszerűen fénylő szideromelán és a sárgás palagonitos lapilli már szabad szemmel is felismerhető. Mikroszkóp alatt a porózus salakos bazaltlapilli k közül az épebbeknek barna, csaknem fekete, helyenkint magnetitszemecskékkel telehintett üveges alapanyagában nagy oli vin, itt-ott szerpentinesedve, és nagy halvány ibolyás titánaugit, szektoros kioltódással, lép fel porfirosan elhintve. A plagioklász csak az alapanyagban van meg gyéren elszórt mikrolitek alakjában. Az üveglapillik a magma olyan részét képviselik, a melyben a kristályosodás nem haladt még annyira sem előre, mint a bazaltos lapillikben, a melyeket olykor zárványként fognak körül. Főleg üvegbázisból állnak, a melyben egy-egy nagy o 1 i v i n-kristály vált ki kristályos körülhatárolással. Az üveg gyakran zöldes fluidálisan elhelyezett mikrolitekkel: apatit-tűkkel, olivin és piroxén-kristálykákkal. A zöldes üveglapilliktől fokozatok vezetnek át a sárga palagonitlapillikhez. Helyenkint a zöld üveglapillinek csak a külseje palagonitos, másutt a hólyagürök felől foltosán, vagy sávokban látni a palagonitot, de vannak tiszta palagonitlapillik is. A czement sedimentumos töredékekből és vulkáni hamuból alakult. A hamurészeket zöldes és sárgás (palagonit-)üvegfoszlányok képviselik, az üledékes részek közt az apró iszaprészek mellett főleg a viszonylag véve nagyobb, kvarczszemek s muszkovit pikkelyek tűnnek fel. A kvarczszemek telvék folyadékzárványnyal, sokhelyt repedezettek s undulatórikus kioltódásúak. 4. A Szentgyörgyhegy. A Szentgyörgyhegyen — mint már más helyen láttuk — két szintben fordul elő bazalttufa. Az alsó és a felső bazalttufa egy-egy darabját EMSZT KÁLMÁN dr. úr szives volt meg is elemezni. Ugyanezen darabokból készített csiszolatokat vettem közelebbi vizsgálat alá. o) A Szentgyörgyhegy északkeleti (Tapolcza-felőli) oldalán a pontusi korszaki! üledékből felépített padmalyt bazalttufa-gallér szegi be. A bazalttufa jól rétegzett s 34° alatt délnek dől a bazaltoszlopok alá. Sárgás, összeálló, aprószemű kőzet ez, a melyben szurokfényű szideromelánok, sárga palagonitszemcsék ismerhetők fel makroszkóposán Mikroszkóp alatt az első pillanatra látni, hogy itt az üveglapillik uralkodnak, bazaltrögöcske, illetőleg bazaltoslapilli csak elvétve látszik. A második dolog, a mi nagyon szembetűnik, a sok és nagy olivin-kristály az üveglapillikban. A bazaltrögöcskék a szigligeti tipusú bazanitoidra emlékeztetnek: titánaugit, plagioklászléczek helyezkednek el a barnás üvegbázisban. Az üveglapillik üvegbázisa zöldes, a széleken azonban rendszerint sárgás ; e kőzet tanúsága szerint is a palagonit vasoxidhydráttól sárgára festett vulkáni üveg. Vannak egészen zöldes és egészen sárgaüvegű lapillik is. A típusos bazaltlapillik és a típusos üveglapillik közt sokféle átmenet észlelhető, a mit a plagioklász-léczek csökkenése jelez. Némely üveglapilliben az augitmikrolitek száma is gyér. Legérdekesebbek a nagy olivinek, a melyek az egyenkint kivetett kristályok közé tartoznak itt. Csak elvétve fordulnak elő ép kristály egy énekben, rendszerint magmatikusan korrodáltak, összetöredezettek s a korráziós öblöket zöldes vulkáni üveg
