A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
249 A balaton vidéki bazaltok. dek apró magnetit, nagy o 1 i v i n e k, a melyek helyén többnyire kalczit látható, zónás augitok és plagioklász-léczek ismerhetők fel, a melyek egyes lapillikben szép fluidális elrendeződést mutatnak. A bazaltlapillik legnagyobb részét szénsavas burok fogja körül, a mely gömbös-héjas felépítést mutat. Azok a bazaltlapillik, a melyek a szénsavas mésztömegben vannak, annyira el vannak bontva, mintha ki volnának lúgozva, a szénsavas mész kettős törése, tengelyképe s optikailag negativ karaktere, valamint súlyos folyadékban mért fajsúlya alapján, aragonitnak bizonyult. Az elbontott bazaltlapillikat helyenkint sárgás vasoxidhydrát-burok veszi körül. Az üveglapillik száma csekélyebb, üvegök zöldesszürke s barna augit-mikrolitek ismerhetők fel bennök. Az üveglapillik itt-ott bazaltlapillikat zárnak be, jeléül annak, hogy a bazaltlapillik a magmának viszonylag szilárdabb, az üveglapillik pedig hígabb részéből valók. c) Kőfejtő. A temetőtől délnyugatra fekvő kőfejtőben pompásan fel vannak tárva az egymással váltakozó breccsia, konglomerátum, tufa és hamupadok. A kőzetek színezete kékesszürke s a czementjökben alárendelt a szénsavas mész. Innen két csiszolatot néztem át: a legalsó breccsiapadból és a felette települt hamus rétegből. A legalsó breccsiapadból való kékesszürke darabban makroszkóposán világosabb és sötétebb porózus bazaltlapillikat ismerhetni fel, a melyeket bazaltos és földes czement tart össze A magmának intratellurikusan kivált ásványai közül, egyenkint kivetett augitkristályok, az idegen eredésű (allotochton) felragadott zárványok közül szögletes kvarczrögöcskék, muszkovit-pikkelyek, pontusi agyagoshomokos gumók és karbon paladarabok láthatók. Mikroszkóp alatt a bazaltrögöcskék intratellurikusan kivált ásványalkatrészei közt apró magnetit szemcsék, nagy olivinek, melyeknek azonban csak a kontúrja maradt meg, ibolyás titánaugit, meg plagioklász-léczek ismerhetők fel. A bazaltlapillikban plagioklász kevés van. Üveglapilli gyéren fordul elő. Üvegje zöldesszürke s csak augit-mikrolitek váltak ki benne. A kötőanyagban elég sok palagonit fordul elő. A szedimentumos részek közül a földesanyag közt undulatorikus s folyadékzárvány nyal telt kvarczszemek s muszkovitpikkelyek tűnnek leginkább szembe. E breccsiapad felett kékesszürke, összetartó s helyenkint szögletes darabokra széthulló hamu települ. Makroszkóposán csak mákszem, legfeljebb kölesszemnagyságú bazaltlapillik láthatók benne igen gyéren elhintve, kézi nagyitóval egyenkint kivetett augitkristályok is felismerhetők. Mikroszkóp alatt a bazaltrögöcskék nem különböznek az előbbi kőzetétől. Körülöttük a földes hamu kötőanyag-burokká tömörül. A pórusokat itt-ott szénsavas mész tölti ki. Legérdekesebbek azok a bazaltlapillik, a melyekben szembetűnően nagy rombos piroxén foglal helyet, augit-mikrolit koszorúval körülvéve. Az egyik ilyen rombos piroxén tengelyképet adott s viszonylag nagy tengelyszöge s optikailag pozitiv karaktere alapján en szt a t it-nak bizonyult. Az üveglapillik zöldes üvegében itt is augitmikrolitek s sötétkeretű gázbuborékok láthatók.
