A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
249 A balaton vidéki bazaltok. piroxén szemcsék között foglalnak helyet. Ha az olivinbomba egy darabkáját hígított sósavba tesszük, a kristályok, az aprócska gömbhéjakkal együtt, feloldódnak s csak a világosabb és sötétebb olivinszemcsék, a piroxének s az ilmenit marad vissza. Metylenjodatumban a szénsavasburok kisebb fajsúlyú, mint a kristálytűk, valószínű tehát, hogy a kristálytűk aragonitok s a kéreghéj kalczit. Mikroszkóp alatt a bomba szövete kristályosszemcsésnek bizonyul, ásványalkatrészei főleg olivin és piroxén ; ilmenit s alárendelten magnetit is fellép benne (1. a II. tábla 4. ábráját). Az olivin allotriomorf, helyenkint csaknem teljesen szénsavas mészszé alakul át. Az átalakulást különböző fokban lehet látni. Ez a elkalczitosodás arra vall, hogy Cd.-ban nagyon dús olivinnel van dolgunk. A piroxén kisebb része augit, a túlnyomó rész rombos piroxén, még pedig, minthogy optikailag negativ, hipersztén a hasadásvonalak mentén elhelyezett jellemző interpositiókkal. Az ilmenit alárendelten fordul elő, éppúgy a bazaltos üveg is. A Bondoró gyűrűplatójáról való bazaltos bombából olivines gumót szabadítottam ki, mely lényegileg nem különbözik az olivin-bombától. Ebben az olivin határozottan túlszárnyalja a többi alkotórészeket t. i. a piroxént és az ilmenitet. Mikroszkóp alatt, helyenkint kristályos, szemcsésszövetű részek vannak, másutt ismét bazaltos alapanyag szorul az olivin s piroxén szemcsék közé vagy legalább mikrolit övezi az olivin és piroxén szemcséket. Az olivin allotriomorf, színtelen vagy kissé zöldessárgás, erősen repedezett s a repedések mentén szerpentinesedett. Helyenkint a repedésekre merőlegesen finom rostozottság mutatkozik s a szerpentin sárgászöld és barnás színben pleochroismust mutat: azaz itt már i d d i n g s i t képződött. A piroxének túlnyomó része itt is hipersztén, a jellemzetes interpositiokkal s negativ optikai karakterrel, de van csaknem színtelen monoklin piroxén is, igen kicsiny tengelyszöggel, opt. positiv karakterrel. Az ilmenit sötét barnászöld bomlásterménnyel kapcsolatos. Az alapanyagban plagioklász földpát s olivin és piroxén mikrolitok figyelhetők meg. Az amfibólos bombák ritkábban fordulnak elő. Egy példányt Bogláron találtam mintegy 10 cm. átmérőjű gömbölyded formában. Kívül tömöttebb, szénsavasmészszel átitatott, belül lazább, likacsosabb. Mikroszkóp alatt amfiból kristályos- szemcsés szövetű halmazának mutatkozott. Az amfibólon kívül csak ilmenit s kalczit lép fel mint ásványalkatrész. (L. a II. tábla 5. ábráját.) Az amfiból bazaltos amfiból a szokott, rövidoszlopos kiképződésben smintidiomorf ásvány jelentkezik, a melyben dörzsölődésből eredt kopásnak nyomát sem látni. Ikrek (100) co Pco szerint igen gyakoriak, közbe iktatott ikerlemezeket is több kristályegyénen figyeltem meg. Sok egyén öves felépítést mutat. A jellemző prizmás hasadás szintén szépen észlelhető. A pleochoroismus igen tetemes, a = világos zöldessárga, c = b = piszkos zöldesbarna. Érdekes amfibólos bombát leltem a Sabárhegyen is, Nemeskáptalantóti mellett, a mely az amfibólos limburgitoid kőzettípussal rokon. Kivált alkatrészei nagy olivinek, a repedések mentében szerpentinesedve, ibolyás ti tán augit sektoros (homokórás) szerkezettel és poliszintétikus ikrekben, a mely egy helyen sektoros A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Ásvány-és kőzettani függ. 7
