A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
249 A balaton vidéki bazaltok. A földpátok plagioklászok, 2 — 3 egyénből alakult albit-ikrek, szép fluidalis elhelyezkedésben. Rombusos földpátok is észlelhetők, a melyekbe apró ilmenit-foszlányok hatolnak be. Az ilmenit csak apró foszlányokban fordul elő az alap üvegében s a rombusos földpátokba hatolva. Az üveg alárendelt, színtelen. Az olivinben piszkos-barnás színű bazaltos üvegzárványok is vannak. Az idegen zárványok közül kvarcz-homokszemeket figyeltem meg augitmikrolitkoszorúval. Az Agártető bombája makroszkóposán megegyezik a Szentgyörgyhegyivel. Mikroszkóp alatt erősen elbomlottnak bizonyul, a mi a vizsgálatot nagyon megnehezíti. Az alapanyag csaknem teljesen fekete. Kivált ásványalkatrészei közül a nagy olivineknek is csak a kontúrjuk maradt meg, a kereten belül sötét, csaknem teljesen fekete vasoxidhydrát helyezkedik el hálózatos vázat alkotva. Az augit is sok helyt 37. ábra. Mindkét végén bekonyúlt bomba a Szentgyörgyhegyről Dr. HECKMANN KÁROLY eberfeldi tanár úr birtokában. */ 3 nagyságban. erősen elbontott s vasoxidhydráttól világossárgára van festve. Egyes kristályegyénekben, bár a titan-augit jellemző ibolyás színe nem mutatkozik már, mert az augit egész tömegében vasoxidhydráttá kezd átalakulni, keresztezett nikolok közt jól kivehetni a sektorokat. A pagioklászléczek elég épen maradtak meg. A bombának feltűnően nagy vastartalma s elbontottsága thermalis hatásra vall, miközben utólagosan vas hozzáadás mehetett végbe. A Bondoró bombája erősen meg fogyott földpáttartal mában tér el a Szentgyörgyhegyitől s az Agártető bombájától. A palagioklász-léczek aprók s számuk is rendkívül csekély. Az o 1 i v i n e k itt is két generáczióban jelennek meg. Az első generáczióhoz tartozó nagy olivinek rendkívül sok folyadékzárványt tartalmaznak. Az elbontás a hasadásvonalakra merőleges rostok alakjában indul meg s iddingsit keletkezéséhez vezet. Az augit is két generáczióban lép fel. Az első generáezió augitjai nagyok, kristálytanilag jól körülhatárolt, ibolyás titánaugitok. Gyakran poliszintetikus ikrekben. Míg a bazaltos bombák az említett helyeken szabadon (vagy legfeljebb a laza salakban, illetőleg a humuszban) hevernek, az olivines, augitos és amfibólos bombák
