A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

92 A halatonvidéki bazaltok. 92 pillanatra felismerhetni már makroszkóposán is s azután térek át az olivines, augit os és az am fib ól os bombákra, a melyek túlnyomóan az olivin, vagy az amfiból vagy augit szemcsés halmazaiból állnak s így a bazalt anyagától eltérő, idegenszerű habitusban jelentek meg. A bazaltos bombák egyik legnevezetesebb s legrégebben ismert lelőhelye a Szentgyörgyhegy kulmináló csúcsa és meredek déli lejtője. Már BEUDANT is említi e helyet. Vulkánus műhelyében képzeli itt magát az ember: meglepően üde salak ropog a láb alatt s abban szebbnél-szebb formájú bombák hevernek. Mintegy 20 m. vastag 33. ábra. A Szentgyörgyhegy csúcsának deli ereszkedője salakos bazaltbombával. A férfialak felett egy méternél hosszabb bomba látható. összeczementezett fekete salakos lávából és bombákból áll a hegy csúcsa. A szálban álló telepet a 33. ábra mutatja. A bombák sokféleségét a 34—40. ábrák illusztrálják. Apró, alig 5 — 6 cm. hosszú daraboktól kezdve ököl, egész egy méternyi nagyságú bombák ülnek a salak között és abból kimálva a leguruló törmelék közt. Mindig szép darabokra akadunk itt, ha a salakban keresgélünk kissé. Igen szépek a Bondoró bombái is. Az a példány, a melyet a 40. ábra mutat be, az átlagos nagyságúak közül való: hossza 21, szélessége 13, vastagsága 8 cm. Egyik oldalán lapított, annak bizonyságául, hogy még plasztikus volt, a mikor légi útját megfutva, a földre zuhant; a levegőben való csavarmenetes forgómozgás tanújelei : a spirális csavarvonalak is jól láthatók e példány felületén.