A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
76 A halatonvidéki bazaltok. 76 LOEWINSON—LESSING módszere szerint számítva át, a következő eredményhez jutunk : mo!, prop. SiO, . 0-810 AI fi, . 0-152 | Fe fi, . = 0 042 * FeO . 0-069 ) MgO . 0-232 ' 5 0 CaO . = 0-199 | 1 A a fi . Kfi) . = 0-049 ( = 0-007 1 > 0 6 Ebből az empirikus formula: 5'6 RO, 1'9 Rfi,, 8'1 SiO, s így az aciditási koefficiens: a=l'43. Ez az aciditasi koefficziens igen közel hozza vegyileg ezt a kőzetvarietást a magnetites ilmenites bazanitoidhoz. A Tátika bazanitoidjának az a-ja 1'45, a TótiCaO A 1,0, 27. ábra. A Rekettyés limburgitoidjának grafikonja. hegy bazanitoidjáé 1 '47 volt. Kifejezésre jut a közetrokonság az empirikus formulák feltűnő egyezésében is: Rekettyés . 5*6 RO L9 Rfi 8" 1 SiO, Tótihegy . 53 „ 2'0 „ 8'3 Tátika alja . 5'0 „ 2'0 „ 8'0 Hasonló értelemben fejezi ki a kőzetrokonságot az Osann-féle tipusformula is: Rekettyés . s 52*6 a T9 c 3 2 /14"9 Tótihegy . s 54'9 a 2'1 c3'5 j 14'4 Tátika alja . s53'3 ah'\ c 2'0 / 12'7 Az s-et nem tekintve, a Tótihegy kőzetével mutat különösen megegyezést a szóban forgó kőzetvarietás, a mit még szembetűnőbben juttat kifejezésre a MICHEL — LÉVY—BRÖGGER-féle grafikon. (V. ö a 24. és 27. ábrát) A sal-os oldal mind a kettőnél nagyon ellaposodik a natron és kali molekulakomponensek háttérbe szorulása következtében. A fem-es oldal erősen kidomborodik, a színes ásványalkatrészek uralmát jelezve. Az E.-ben foglalt fémes elemek arányát BECKE szerint fejezvén ki: Rekettyés . Fe : Ca : Mg = 2'5 : 2 3 : 5'2 Tótihegy . Fe : Ca : Mg = 3 3 : 2"2 : 4'5 látni, hogy a Mg a Rekettyés kőzetében csaknem abszolút túlsúlyra jut.
