A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

62 A halatonvidéki bazaltok. 62 MANN KÁROLY-nak a titánvas e sajátságára vonatkozó s az irodalomban egy ideig kétséggel fogadott 1 szép megfigyelését. E mikrolitok pleochroizmusa igen határozott: s = barna, to = sárga. Megfigyelésem szerint e trichitek, illetőleg tűalakú ilmenitkristályok, hosszirány­ban optikailag pozitív jellegűek s elég erős kettőstörésűek, a mi némi ellentétben áll az eddigi kutatók adataival, a kik az ilmenit kettős törését nem igen erősnek mondják. Ennek az az oka, hogy az ilmenitnek meglehetős erős kettős törése csak rendkívül vékony lemezekben válik észrevehetővé az erős abszorpczió miatt. Az én vékony csiszolataimban is ott, a hol kevésbbé vékony részletek vannak, az ilmenit átlátszatlan, opak (lásd a II. tábla 2. ábráját). Nem csodálom e szerint, hogy HOFMANN KÁROLY tetemesen vastag csiszolataiban e képződményeket opaknak látván, azokat magnetittrichiteknek tartotta. Tüzetesebb vizsgálat után azonban kimutatható, hogy ezek az opak vasércztűk is ilmenitek, mert egyes részeik, főleg hegyeik, a hol igen vékonyak, a jellemző pleoehroizmust mutatják. A tűk egymást gyakran 60'' alatt metszik. Érdekes az a jelenség is, hogy a titánvas e kőzetekben tisztán az alapanyagra szorítkozik s csakis a rombusos metszetű s elmosódott körölhatárolású nátrondús­földpátok szélső burkába hatol be. A titánvas tehát merőben ellentétesen viselkedik e kőzetekben, mint az oxidos vegyületekhez tartozó magnetit, a mely a magma legelső sorban kivált alkotórészei közé tartozik. Különösen szépen látható ez az eltérő viselkedés a Szebike bazális kőzetében, a hol a magnetit nagy része elágazó növekedési formákban, trichitszerű kristályvázakban van meg. A két ásvány azonban alakban is, genetikailag is eltér: az ilmenit tűs, a magnetit vaskos vázakat formál; az ilmenit az alapanyagra szorít­kozik, a magnetitkristályvázak mindig benfoglaltatnak a plagioklászokban és augi­tokban, melyekben az ilmenit nem mutatkozik. Az ilmenitnek ez a viselkedése azt a felfogást erősíti meg, hogy a titánvasat nem oxid, hanem metatitánsavas só gyanánt kell értelmeznünk, mert ebben az esetben a kiválási sorrendje is érthető. 2 A titánvasnak ezt a viselkedését különben még a következő kőzettípusban is megerősítve fogjuk látni. 1 V. ö. ROSENRUSCH : Mikrosk. Physiographie d. Mineralien etc. III Aufl. Bd. II. 997. 2 Jelen munkám már sajtókészen volt, a mikor So ELLNE R-nek szép értekezése: Ueber Rhünit, ein neues iinigmatitähnliches Mineral und über das Vorkommen und die Verbreitung desselben in basal­tischen Gesteinen, a Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie und Palaeontologie XXIV. Beilage-Band 475 547. lapján megjelent S OELLNER rendkívül minucziózus vizsgálata szerint az átlátszó titánvas aenigmatitszerű új ásvány, a melyet Ő rhönitnek nevezett el. SOELLNER felhívja a figyelmet arra, hogy a Balatonvidék bazaltjainak az ilmenitjei, a melyeken HOFMANN K. először állapította volt meg az átlátszóságot, minden valószínűség szerint szintén rhönitek. Csiszolataim ilmenitjeit újra átnéztem, de a nagyobb hatszögletes metszetű lapokon csak annyit észlelhettem, hogy (a csiszolataimban) átlátszatlan lemezeket áttetsző szegély kíséri, (1. a II. t. 2. ábráját) a mely a fentebb leírt viselkedést tanúsítja: fel­tűnően pleochroitikus s ennyiben rhönitszerű, de a rhönitre jellemzőnek észlelt hasadást (110 és 110 szerint) nem leltem sem ezen az áttetsző szegélyen, sem az átlátszatlan hatszögletes nagy lapokon. Az áttetsző foszlányokon és tűkön sem tudtam megfigyelni sem ezt a hasadást, sem az ikerlemezeket erős fényforrás alkalmazása mellett sem. Mindazonáltal az áttetsző szegélyek és foszlányok aenigmatit­szerű jellege el nem vitatható s ez a körülmény már magában is arra indított, hogy VOIGT és HocHGESANG-nál lehető legvékonyabb csiszolatok készítését kérjem, hogy vizsgálataimat ezeken meg­ismételhessem. A végleges állásfoglalást az ilmenit-rhönit kérdésben ezen megejtendő vizsgálatoktól teszem függővé s arról más alkalommal számolok majd be.

Next

/
Thumbnails
Contents