A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
A halatonvidéki bazaltok. 263 minőket ROSENBUSCH H. a Kaiserstuhl limburgitjából említ 1 s a minőkről kőzettani kézikönyvében igen jó ábrát is közöl, 2 igen gyakran láthatók (pl. a szigligeti telér kőzetében). Pleochroizmusuk igen erős: a - b = szürkéssárga, c = ibolyásszürke. Optikai orientálódásuk c: c = ca. 40°. Az öves felépítés, különösen annak egy specziális esete, az ú. n. „homokórás szerkezet", rendkívül elterjedt jelenség. Az öves szerkezetre HOFMANN KÁROLY is reá utal, a homokórás szerkezet jelenségét meg INKEY BÉLA 3 írja körül 1878-ban a Sághegy doleritjének augitjain. A homokórás szerkezetnek különben egész irodalma van már. Behatóbban BLUMRICH foglalkozott vele első ízben, de mindjárt utána BRÖGGER és BECKE , majd GRABER is igyekezett megoldani a kérdést. Szépen foglalja össze a reá vonatkozó irodalmat PELIKAN A. 4 A szóban forgó kőzettípus augitjain keresztezett nikolok között a szektorok trapezoidszerű éles kontúrokkal illeszkednek össze. Olyan szabálytalan kontúrokat, mint a minőket RINNE 5 említ és rajzban is bemutat, egyetlen egy esetben sem észleltem. RINNE-nek ahhoz a feltevéséhez tehát, hogy a homokórás augitok eredetileg kristályvázak voltak, a melyeket a magma részben feloldott s később szabályszerűen kiegészített, nem járulhatok hozzá, Iranern PELIKAN véleményéhez csatlakozom, a ki a SÉNARMONT-féle kísérletekkel kimutatta, hogy az a nézet, hogy előbb váz keletkezik s a váz hézagai azután töltődnek ki, tarthatatlan és hogy a homokórás szerkezet a réteges növekedés egy sajátszerű esete 6 Augitkristályokból összehalmozódott gumók, ú. n. „augitszemek" igen gyakoriak. Nagyon érdekesek azok az augitmikrolitek, a melyeket a Királykő—Feketehegy hátáról, a Kálomis-tó mellékéről való kőzetben kvarczzárványok körül látni. A kvarcz össze-vissza repedezett s típusos kataklázos szerkezetet mutat. A kvarczrögöcskék körvonalai le vannak gömbölyödve s gyönyörű augitmikrolitekből álló koszorú fogja őket körül. E kvarczrögöket a magma a pontusi homokból ragadta magával. Ilyen augitmikrolit-öv látható a Sátormái kőzetéről, illetőleg kőzetcsiszolatáról készített ábrán is (1. a 22. ábrát). 7 A földpátok két csoportra oszthatók: Egy részök élesen határolt, ikerrovátkolt kristályokból áll, a melyeknek közelebbi meghatározása nem volt lehetséges. A (010) laphoz közel fekvő metszeteken észlelhető kioltódás azonban valami bázisos plagioklászra utal. Ide tartoznak azok a plagioklászok is, a melyek összehalmozódva undulatorikűs kioltódást mutatnak. 1 ROSENBUSCH H.: Petrographische Studien an den Gesteinen des Kaisersthul ; Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geol. u. Palaeont Jahrg. 1872. 45. 1. 2 ROSENBUSCH H. : Mikroskopische Physiographie der Mineralien und Gesteine. Bd. I. Tafel XVIII. 5. ábra. 3 INKEY BÉLA: Két magyarhoni Doleritről. Földt. Közi. VIII. évf. (1878.) 223. 1. 4 PELI KAN A.: Lieber den Schichtenbau der Krystalle. Tschermak's Mineral. Petr. Mittheil. (Neue Folge) Bd. XVI. p. 13. RINNE FR.: Der Dachberg, ein Vulkan der Rhön; Jahrb. d. k. Preuss. geol. Landesanst. u. Bergakad. zu Berlin für d. Jahr 1886. Abhandl. 6. 1. Fig. 1. Taf. XIII. 6 I. m. 2. 1. 7 V. ö. még ANDERS HENNIG: Basalttuff von Sillő ; Centraiblatt f. Miner. etc. Jahrg. 1902. 359. 1.
