A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
249 A balaton vidéki bazaltok. láva salakja) és 4. abnormálisan merevült (legtökéletlenebbül üvegtelenített) magnetitbazaltot (Hegyesd és Szigliget fladenlávája) különböztetett meg. HOFMANN KÁROLY ezen alapvető, részletes és mélyreható munkája után csak igen gyéren s hosszú időközökben gyarapodott a Balatonvidék bazaltjaira vonatkozó ismeretünk. INKEY BÉLA „Két magyarhoni Dolerit" czímen a Földtani Társulat 1878. június 5-én tartott szakülésen azt a két öregszemű, dolerites bazaltot ismertette, amelyek közül az egyiket Sopron vármegye délnyugati részén, a Pálhegy nevű bazaltkúp tetején, ő maga fedezte fel, a másikat meg SZABÓ JÓZSEF a Sági hegyről hozta. SCHAFARZIK FERENCZ: Adatok a Bakony geologiájához (Földt. Közi. XX. k. 1. f. 1890. évf.) czimű kis közleményében, a kapolcsi Királyhegy bazaltjából biotitot említ mint ritkaságot, melyet két példányban találtak néhány mm. vastag s vagy 2 cm. átmérőjű kristályfoszlányban. SIGMUND ALOIS 1895—1898-ban: „Die Basalte der Steiermark" czimű, kiváló petrográfiai tanulmányában a balatonvidéki bazaltokról a következőket írja: „Aus den überaus klaren und anschaulichen Darstellungen HOFMANN'S und nach Durchsicht einer Anzahl von Dünnschliffen gelangte ich zu dem Schlüsse, — írja munkája utolsó lapjain — dass die überwiegende Mehrzahl der Basaltgesteine des südlichen Bakony, wie jene des Eruptivgebietes bei Klöch und am Steinberge bei Feldbach, der Familie der Basanite angehört und den Gesteinen, die heute als Nephelinbasanite bezeichnet werden, entspricht. Der Rest jedoch, nämlich die der Blocklava des SEINDL analoge Oberflächenfazies des Nephelinbasanits des Szt.-Györgyhegy und anderer Basaltberge, die Fladenlava des Hegyesd und der den Palagonittuff des Szigligeter Schlossbergs durchbrechende Gang gehört den Basanitoiden (Bücking) an . . . Dem Bakony fehlen jedoch gänzlich echte Feldspathbasalte . . . ein Nephelinit . . . und ein echter Limburgit". 1 .Minthogy SIGMUND-nak ezen kijelentései sok tekintetben ellentétben állnak HOFMANN KÁROLY vizsgálatainak a végeredményeivel, ez már magában véve is kívánatossá tette a Balatonvidék bazaltjainak újabb, részletes mikroszkopikus vizsgálatát. Ezen vizsgálataim főeredményeiről már 1904. május 4-én beszámoltam a Földtani Társulat szakülésén s a következő sorok főanyagát ezen értekezésem szolgáltatja néhány újabb adattal kiegészítve. A Balatonvidék bazaltjai vizsgálataim szerint, a következő típusokra oszthatók : I. Magnetites-ilmenites bazanitoid, II. ilmenites-magnetites földpátos bazalt, III. limburgitoid és IV. limburgit. 1. Magnetites-ilmenites bazanitoid. — Szigligeti tipus. — Az ide tartozó kőzeteket a többi típustól nagyon határozottan különbözteti meg sárgás vagy sárgásbarna üvegbázisuk, a mely mint mezosztázis szorul a kőzetalkotó ásványok közé. Nagyon jellemző erre az üveganyagra, hogy mindig többé-kevésbbé szabályosan elhelyezett i 1 m e n i t-t ű k e t, ilmenit-trichiteket tartalmaz. (L. az I. tábla 1. ábráját.) 1 SIGMUND A.: Die Basalte der Steiermark. TSCHERMK'S Min u. Petr. Mitteil. (Neue-Folge) XVIII. B. pag. 405—406.
