A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
IV. FEJEZET A BALATONVIDÉK BAZALTOS KŐZETTÍPUSAINAK PETROGRAFIAI LEÍRÁSA. A Balatonvidék bazaltjáról ASBÓTH tesz először említést 1803-ban: „Reise von Keszthely im Szalader Comitate nach Veszprim" czímű közleményében. A kis értekezés 53. lapján a Szentgyörgyhegy fekete bazaltoszlopait említi meg, az 56. lapon pedig a Badacsonról ezt írja: „Schon unten auf dem sanfteren Abhänge desselben ist der Weg ganz mit Basaltstück'chen und einen andern lavaartigen porösen grauen Gesteine bedeckt." ZIPSER KERESZTÉLY ANDRÁS: ..Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungern" czímű kézikönyvében, a mely 1817-ben jelent meg Sopronban, a következő bazaltféleségeket sorolja fel (a 289. lapon): „1. Basalt säulenförmiger durch Verwitterung abgerundet; auf den isolirten Bergen Csobáncz, St.-György, Haláp. 2. Basalt tafelförmig geschichtet ; auf dem Badatson, nächst Szántó bey Keszthely. 3. Basalt bituminöser, bey Rezivár. 4. Basalt, zerstückt als Basaltkugeln, in Csobáncz. 5. Basalt, einer porösen Lawa nicht unähnlich (poröser Basalt) ; am Badatson, am Tátika, Szt.-György. 6 Basalt, gemengt am Badatson". ZIPSER a bazaltot WERNER ásványrendszere (Annal. d. Welteranschen Gesellschaft für. d. g. Naturk. III. Bds. 1 Heft. S. 43) szerint, a földes ásványok osztályába s az agyagnembe sorolta. WERNER és iskolája a bazaltot, mint kőzetet, a „Grüngestein" gyűjtő fogalmába foglalta, a franczia petrografusok ellenben (a kik közül BRONGNIART a diabázt és a trappitet, HAUY pedig a dioritot és az afanitot különítette el a Grünsteinból) felismerték e sajátos s egyéb geologiai formáczióktól eltérően fellépő kőzetfajt is, sőt az aprószemű kompakt bazalttól egy öregebb szemű féleséget is elválasztottak, a melyet BRONGNIART mimosenak s HAUY doleritnak nevezett el. Mind a két elnevezés arra czélzott, hogy a kőzetfaj könnyen összecserélhető más kőzetfajokkal (|r.;j.oc = utánzó, SoÁóc = csaló). Ez időtájt — 1818-ban — utazta be hazánkat s a Balaton vidékét is a franczia ásványjíőzettani iskola egyik jelese • BEUDANT. Ő az első, a ki bazaltjaink ásványos alkatrészeit tüzetesebben írja le. 1 BEUDANT azt mondja, hogy bazaltjaink mind az 1 BEUDANT : Voyage minéralogique et géologique en Hongrie III. k. VI. fejezet.
