A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

249 A balaton vidéki bazaltok. rétegeket s részemről én is hozzájárulok SIGMUND A. azon megjegyzéséhez, hogy merész fantázia kell már az egykori vulkán rekonstrukcziójához.

1 Az erózió a laza rétegeket helyenkint kimosta a bazalttufa alól s itt csuszamlások keletkeztek. A bazalttufarétegek nem valamely nyilt kráter felé, hanem e kimosások felé dűlnek s az elmozdulás alkalmával itt-ott össze is gyűrődtek. A bazalttufa egymással váltakozó apróbb és öregebbszemű rétegeket alkot. Az öregebbszemű rétegek vékonyabbak, lazábbak, az apróbbszeműek vastagabbak, keményebbek. A vulkáni törmelék közt sok olivines bomba lelhető kívülről salakos bazaltkéreggel összefüggésben. A bazalttufa-rétegeket függőleges repedések járják át, a melyeket posztvulkanikus szénsavas forrásvízből lerakódott szénsavas mész — túlnyomóan aragonit — tölt ki.'

2 36. Magasi halmok. Sokkal érdekesebbeknek találtam a Szeregény—Magasi községek között emelkedő bazalttufa-halmokat. A Magasi-halom két, észak-északnyugat—dél-délkeleti irányban csapó, szelíd dombhát alakjában emelkedik ki a pontusi korú kavicsos homoktérségből. A keleti (Szeregény község felé eső) halmot kelet (Szeregény) felől mélyen feltárja a kőfejtő, a honnan a szeregényiek a bazaltbreccsiát épületkőnek szállítják. A kőfejtőben aprószemű, főleg vulkáni hamuból álló és durvább bazaltlapillis rétegek váltakoznak, a kőfejtőmunkások nyelvén szólva, „rendeket" alkotva. A rendekből sok bazaltrög, salakos bazaltbomba és márgagumó kerül ki. A kőfejtő a halmot középen tárta fel észak-déli irányban, de fel van tárva kelet-nyugati irányban is s ezen egymásra merőleges metszetekben egyaránt periklinalis szerkezetet figyeltem meg. A halom külső peremén meredeken, mintegy 50° alatt dűlnek a vulkáni törmelékes kőzetrétegek s dűlésük a halom közepe felé fokozatosan lankásabb. A rétegeknek ez az elhelyezkedése picziny sztratovulkáni kúp maradványára vall. Az egykori vulkáni kúpot meg-megismétlődő erupcziók hamus és ezzel váltakozó lapillis és bombás rétegei építették fel. Láva-ömlésre azonban itt nem került sor. Az eredetileg sokkal magasabb vulkáni kúpból sokat elhordott az erózió. A nyugati (Magasi község felőli) bazalttufahalmokban is vannak kőfejtők, de ezekben a szerkezet nem látszik olyan világosan. Ezek a kőfejtők aprószemű, iszapos-hamus és durvább lapillis-bombás rétegeket tártak fel, a melyekben szénsavas meszes erek is láthatók. Úgy látszik, hogy itt az erősebb vulkáni kitörést, a mely lapillit, bazaltbombákat s az áttört sedimentumos rétegek rögeit vetette ki, gyengébb intenzitású működés váltotta fel, a mikor csak iszapos forró víz ömlött ki. A vulkáni tevékenység azután úgy, mint a Balaton-felvidék nem egy helyén, szénsavas forrásokkal halt el. 37. A Marczaltö vidéki bazalttufa teriilet. — LÓCZY LAJOS-ÍÓI. — Magyargencs és Egyházaskesző között Vas vármegyének északkeleti csücskén, a Marczal balján két ártéri berek között alacsony hátság terül el. Ezen fekszik Egyházaskesző falu s egész belsőségével réteges bazalttufát foglal el. A falu NW., N. 1 SIGMUND A.: Die Basalte der Steiermark. TCHERMAK'S Min. u. Petr. Mitteil. XVIII. k. 404. 1. 8 A sitkei Herczeghegy egyik kővágójában a réteges bazalttufa között kis bazaltkúpokat, a tihanyi gejzerit fortyogókhoz hasonlókat, láttam és fényképeztem 1907 nyarán. Kicsiny bazaltkitörések eredményei! — LÓCZY.