A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
41 hegy 230 méter magasságot ér el. A Balaton partja felől meredek fallal van feltárva a hegy pontusi agyag- és homokból álló padmalya, a melyben temérdek pontusi kövület gyűjthető, különösen a vasúti szálló épülete mellett. Újabban LÖRENTHEY IMRE 1, igen nagy szorgalommal gyűjtve, meglepően gazdag faunát írt le innen. Ha a szállótól nyugat felé indulunk, e hatalmas homokfal alján is szembeötlik már egy-egy bazaltdarab. Ezek tévesztették meg STÄCHE-t. 2 a ki azt írta volt, hogy a Balatonmellék bazaltjai idősebbek a Paludina (Vivipara) Sadleri-s, illetőleg V. cyrtomaphorá-s, vagyis a mai taglalás szerint, a Congeria Balatonica-s és C. triangularis-os homoknál, minthogy Fonyódon ebben a homokban bazalt-hömpölyök fordulnak elő. Azonban már BÖCKH JÁNOS 3 kimutatta, hogy a helytálló Vivipara Sadleri-s homokban nincs bazalt anyag és hogy a homokfal alján heverő bazalt darabok felülről, a hegy gerinczéről, gurultak le. A bazalt ugyanis a begygerinczen található a legtömegesebben s bizonyosra vehető, hogy ott alkotott egykor kicsiny bazalttakarót vagy bazaltnyelet, mint STÄCHE vélte 4 Ma már azonban nem látni itt sem szálban a kőzetet s azok a rakások is, a melyekre a szőlőtalaj forgatásakor dobálják a bazaltot, egyre fogynak, mert szekérszámra szállítják anyagát az útkavicsolásra. A szertefoszlott bazalt rögei nagy számban lelhetők azon a terraszon is, a mely a hegy gerincze előtt foglal helyet, valamint abban a felső, szélfútta homokrétegben is, a melyet LÖRENTHEY 5 levanteinek tart. Ebben a szélfútta homokban, mint azt már BÖCKH 6 és HOFMANN K. 7 is kimutatta, másodlagos helyen fekszenek a bazaltrögök. Ha tehát fel is tesszük LÖRENTHEY-VCI, hogy ez a bazalttartalmú homok levantei, erős tévedés volna azt állítani, a mit LÖRENTHEY 8 állít, hogy maga a bazalt is levantei korú, mert hiszen a bazalterupcziónak előbb kellett végbemennie, hogy a bazaltnak az eróziótól szétszaggatott darabjai belekerülhessenek másodlagosan a homokba. A fonyódi bazalt hólyagürös. 30. Boglár. A boglári halmok mintegy 100 m.-rel emelkednek a tó szintje fölé (17. ábra). A kikötő bullámfogója tufás konglomerátból épült s a községbe vezető úton hólyagos, zeolittal kibélelt és szürke meg fekete kompakt bazaltdarabok hevernek. A kikötőhöz közelebb eső nyugati homokhalom hátán bazalttufa-rétegek vannak a laza homokkal együtt lecsúszva s eredeti helyzetükből többszörösen kizökkentve. A homokban pörkölés nyomai látszanak. A bazalttufát szénsavas víz járta át s aragoniterek húzódnak rajta keresztül; megkövesült fadarabok is lelhetők benne. A keleti dombnak, a Vártetőnek, az északi oldalán, a vasút felől mintegy 10 m. magasságig pontusi agyag és homok van feltárva rosszul megtartott kongériákkal. Erre bazalttufa s tufáskonglomerátum rétegek következnek, sok helyen lecsúszva, le1 LÖRENTHEY IMRE: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához etc. 23. 1. 2 STÄCHE G. Basaltterrain am Plattensee. Jahrb. d. k. k. geol. Rischsanst. XII. B. Verhandl. 148. 1. 3 BÖCKH JÁNOS: A Bakony déli részének füldt. viszonyai II. Rész. 106—108. 1. 4 STÄCHE G.: Basaltterrain am Plattensee 146. 1. 5 LÖRENTHEY IMRE : Adatok a balatonmelléki pannóniai-korú rétegek faunájahoz etc. 26. és 30. 1. 6 BÖCKK JÁNOS.: A Bakony déli részének földtani viszonyai. 108. 1. 7 HOFMANN K.: A déli Bakony bazalt-kőzetei. 446. 1. 8 LÖRENTHEY IMRE : Adatok a balatonmelléki pannóniai rétegek faunájához etc. 180. 1.
