A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
23 A balaton vidéki bazaltok. A Kopaszhegy kúpjának a bazaltja a legkompaktabb s szép gömbös-héjas elválással jelzi, hogy schlieres magmából eredt; a másik két kúpé likacsos-salakos. A Pipahegyen fonatos lávadarabok és bazaltbombák is bőven lelhetők. A Kopaszhegy és-a 257 m.-es bazaltkúpocska közt amfibólos bombákat találtam. Amfibolkristályokat a bazalttufákban is bőven lelni, a mint azt már BÖCKH JÁNOS 1 is említi. A Harasztos csoportja Kékkút közelében meglehetősen elszigetelten emelkedik ki. Pontusi agyag- és homokhalmok ezek is, a melyek úgy, mint a Halyagos előkúpjai, a most már nagyobbrészt szertefoszlott bazalttufa, tufás konglomerátum és vékony leveles bazalttakaró alatt találtak védelmet az erózió romboló hatása ellen. A keleti halom tetőkúpjain — úgy mint nagyobb mértékben a szigligeti Várhegyen — a tufás konglomerátum észak-déli irányba csapó padjait csaknem teljesen függőleges helyzetbe tolta a kakastarajszerűen kiemelkedett piczike bazaltnyél. A bazalt taréj észak-déli irányba néz élével s északi végén, a szőlőben elég jól fel van tárva. Itt szépen látni, hogy a hasítékszerű résen felnyomuló láva erre felé, észak felé, folyt, közvetetlenül a bazalttufára ömölve, míg a déli végén szekérnagyságú s kenyérszerűen likacsos bazaltrög a láva felületi részéből maradhatott vissza. 14. Kerekihegy. Ilegyestií. Kis-Hegyestű. Kornyitói síkság. A Kisfalud, Szentbékálla, Köveskálla, Kővágóörs és Salföld között elterülő abráziós síkság, melynek közepét a Kornyitó foglalja el, néhány szembetűnő magános dombot és kúpot hord magán. Kisfaludtól keletre, a Köveskállára vezető országút mellett, a Kereki-hegy, Szentbékálla faluszélen a Kőkeresztes-halom erupcziós bazalttufából állnak A szentbékállai Keresztes-dombon a rétegzés nélküli bazalttufa sok felsőwerfeni dolomitdarabot tartalmaz, mely szálban a dombtól keletre szélesen kibukkan a szántóföld talajában. A Kereki-hegy Kisfaludtól keletre, közvetetlenül a Köveskállára vezető út mellett emelkedő apró halmocska. A laza pontusi homokréteget a kemény bazalttufa és a bazalt védte meg itt is az elmosatástól. A bazalttufa az északnyugati kulmináló csúcson meredeken dől kelet felé, a bazalt pedig a keleti csúcson oszlopszerű elkülönítést mutat. 2 A Köveskállától keletre a malmok közelében is hever néhány bazaltdarab, szálbanállóságot nem konstatálhatni már. 3 A Hegyestű a Köveskálla—Zánka közti országút közelében emelkedik. A hegy bázisa megyehegyi dolomit (kagylómész), de maga a kúp tisztán bazaltból áll. A bazalt a kúp északnyugati oldalán emberderék vastagságú oszlopokat alkot. A poliederes, többnyire ötszögletes oszlopok vízszintesen is elváltak. A Kis-Hegyestű Köveskállától délre egészen a csúcsig tufás és kemény breccsiából van felépítve s közvetlenül a grödeni veres homokkövön ül. 1 BÖCKH JÁNOS: A Bakony déli részének földt. viszonyai. II. Rész 103. 1. A Kereki domb nyugati oldalán dűlőút keresztezi az országútat. Ezen keresztezésen az országút északi peremén NE—SW csapású bazaltdejk van a werfeni rétegek campilei emeletbeli kőzetei között, melyek a Kereki domb körüli vékony pontusi rétegek alatt a síkságot alkotják. —- LÓCZY. 3 A Mezőmáli szőlőben hólyagos bazalt és bazalttufa kibukkanást leltem. — LÓCZY.
