A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
16 A balaton vidéki bazaltok. el menedékesen emelkedő, nagy köpenyű kúpalakban. A csúcs maga sötétes-barnás, elmálva vereses, likacsos-hólyagos bazaltból áll, a melyen bombaszerű salakos bazaltdarabok hevernek szanaszét. A takarószerű bazaltköpeny ellenben vadgalambszürke kompakt bazalt. A bazaltköpeny peremére köröskörül lösztakaró borul, délen azonban Öcs és Pula községek között hatalmas bazalttufarétegek, kövületes plioczénüledék: agyag, homok és édesvízi mészkő, sőt felsőtriaszkorú mészkő-dolomit is részt vesz a felszín alkotásában. A Kabhegy északi oldalán a Macskalyukak a lösztakaró alatt nummulitos (eoczén) mészkőbe mélyedő töbörök. Legérdekesebb a hegy déli lába Öcs és Pula községek között. A fensík felsőtriaszkorú üledéke, a plioczénkorú agyag, homok és édesvízi mészkő és a vulkáni termények itt találkoznak össze a felszínen s a plioczén korszak üledékes és erupcziós terményeinek települési viszonya több feltárásban tanulmányozható. A földtani irodalomban régóta szerepel az öcsi feltárás, a melyet régebben STÄCHE 1 és BÖCKH JÁNOS, 2 újabban LÓCZY LAJOS, HALAVÁTS GYULA 3 és LÖRENTHEY IMRE dr. 4 ismertetett. Csicsói erdő 1 enyves hegy Csicsói szőlők a nagyvázsonyi fensíkon 359 2. ábra. A Fenyveshegy szelvénye. 1. Lemezes mészkő. — 2. Kagylómész dolomitja. — 3. Kagylómész és Buchensteini rétegek. — 4. Arcestes tridentinus tűzköves mészkő. — 5. Felső márga — 6. Sándoihegyi mészkő. — 7. Bazalt. — 8. Édesvízi forrásmészkő. — 9. Lösz. Az édesvízi meszes üledékek Öcsnél három terraszt alkotnak. A legalsó terrasz, a község legalsó házával szemben van feltárva az árokban és sárgás, csillámos, meszes agyagból és márgából áll két lignites réteggel s fedőjében löszszel. A meszes agyagból és a lignitből Congeria Neumayri ANDR., Melanopsis Entzi BRUS., Limnocardium sp. héjait gyűjtöttem, míg a márgában Hyalina sp., Pupa (Leucochilus) Nouletiaua DUPUYS, Bithynia Brusinai HALAV. héjai foglaltatnak. A második terrasz a község közepén foglal helyet s ott Horvát István kútjából a lignites réteg fedője: porozus márga és porozus (tufás) márgás mészkő került ki rendkívül gazdag faunával Helix, Pupa, Carychium, Limnaea, Planorbis ( Coretus, Gyrorbis, Segmentina), Odontogyrorbis, Bithynia etc. sp.-ekkel, a melyek közt a szlavóniai levantei rétegekre jellemző Emmericia canaliculata BRUS. is meg van. 1 STÄCHE G. : Jüngere Tertiärschichten des Bakonyer Waldes. Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanst. XII. B. Verhandlungen 126. 1. 2 BÖCKH JÁNOS: A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész 90. és 91. 1. 3 HALAVÁTS GYULA: A balatonmelléki pontusikorú rétegek faunája; A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. k. 1. r. Paleontologiai függelék. Budapest. 1902. 22—23. 1. 4 LÖRENTHEY IMRE : Adatok a balatonmelléki pannoniaikorú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez; A Balaton tud. tanúim, eredm. I. k. 1. r. Paleont. függ. Bpest. 1906. 20. 1.
