A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

I

II. FEJEZET. A BALATONVIDÉK BAZALTTUFÁS ÉS BAZALTOS KÖZETELÖFORDULÁSAINAK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE. A Kis és a Nagy Magyar Alföld közében terjedelmes, délnyugat-északkeleti irányú, hegyvonulat maradt fenn, a melyet HAUER igen találóan Magyar Középhegységnek nevezett el.

1 Ha egy pillantást vetünk hazánk átnézetes hegy- és vízrajzi térképére, nyomban feltűnik, hogy a Magyar Középhegységet, csapás-irányára többé-kevésbbé merőlegesen, harántvölgyek szeldelik s a vonulatot kisebb-nagyobb szakaszokra tagolják. Saját megfigyeléseimből is tudom, de részben azokon a részletes geologiai térképeken is,

2 a melyeket BÖCKH JÁNOS és HOFMANN KÁROLY felvételei és tanulmányai alapján adott ki a Földtani Intézet, meggyőződhetni arról, hogy ezek a harántos völgyek harántos vetődések, vagyis hogy a Magyar Középhegység típusos röghegység, a melyben ismételten tömegelmozdulások s ezekkel kapcsolatosan vulkáni tevékenység ment végbe. Míg a palaeovulkáni tevékenységre csak alig szembetűnő nyomok vallanak, a neovulkanizmus igen nagy intenzitású tevékenységet fejtett ki e vonulatban. A neovulkanizmus tevékenységének maximumát az alsó mediterrán korszak végén, a felső mediterrán elején fejtette ki, a mikor a Magyar Középhegység északkeleti felén hatalmas andezit és liparit ömlések keletkeztek. Már STÄCHE dr.-nak is feltűnt, hogy az andezit, a melynek a megjelölésére BEUDANT importálta a trachyt nevet, a vonulat délnyugati felén csaknem teljesen hiányzik s a Balaton mellékén

3 eddigelé egyáltalában nem volt ismeretes, LÓCZY LAJOS szíves közlése szerint azonban „másodlagos jelenségekben" ott is mutatkozik. Újabb neovulkáni tevékenység indult meg a plioczén korszakban a bazaltos erupcziókkal, a melyeknek a terményei a Balaton mellékén is nagy kiterjedésben lépnek fel. A Magyar Középhegységnek azt a szakaszát, a melyben a legtömegesebben lép fel a bazalttufa és a bazaltos kőzet és a mely egyrészről a móri völgyelés és 1 HAUER F.: Geologische Übersichtskarte der österreichisch-ungarischen Monarchie; Jahrbuch d. k. k. geol. Reichsanst. 1870. 20. B. 4. H. p. 464. 2 1 : 144,000 térkép D. 8, 9. E. 8, 9. F. 7. 8. és G. 7. lapjai. ' STÄCHE dr.: Basaltterrain am Plattensee.; Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanst. XII. B. Verhandl. 145. lap.