A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
159 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 szürke színűek és fosszilia átmetszetekkel fedettek. Elérnek több decziméter vastagságot is és az egyes padok közé itt is márgás közbetelepülések illeszkednek. A vastagabb padokat helyenkint márgás, itt-ott lemezes, sárgás, néha veresen foltos mészlapok, valamint világossárga mészmárgák váltják fel, a mely utóbbiaknak felületén számos apró gasztropoda is mutatkozik. Ugyancsak ennek a kőzetnek egyik lapján a Pecten Hellii EMMR. lenyomatai is láthatók. Innen az egész csoport áthúzódik északkeletfelé a Felső- és Alsó-Nedvehegy közös lejtőjébe és ebben követhető fel egészen a két hegyet összekötő nyeregig, a hol útját a nedveshegyi dolomitok elzárják. Igen feltűnő itt különösen a lejtőben a csoport rétegeinek igen meredek (60°) északnyugati dűlése, valamint az a körülmény, hogy a Felső-Nedveshegy dolomitja ezen rhaetiai korú csoport fedőjébe helyezkedik. De hogy a dolomit itt csak látszólagos fedőt képez, azt nyilvánvalóvá teszi az az említett adat, hogy benne a hegy északi nyúlványán a Megalodus cf. Giiuibeli STOPP , és Worthenia Escheri STOPP , fordul elő. Ezt a visszás helyzetet tehát első sorban tektonikai okokból fog kelleni megfejteni. A Cardita austriaca HAU . egykét rossz példányát és Avicula sp.-t itt is gyűjtöttem. Térjünk most át a baglyakőpusztai medencze nyugati kisebb felére. Itt a mészvölgy mentén mindenütt vastag lösztakaró borul az altalajra, a mely csak a Fűzilap körül bukkanik egy-két meztelen mészkőrög alakjában a felszínre. A lösztakaró felhúzódik egészen a medencze nyugati pereméig, tehát a mi körülhatárolt területünk nyugati határa hosszában sorakozó emelkedésekig. Ezek az emelkedések északról délfelé a következőleg sorakoznak: Üstihegy, Külső-Ustihegy, Belső-Ihartű, Külső-Ihartű és Somberek. A tengelyen kívül esik egy kissé nyugatra a Kerekesbörcz. Az 537 méter magas Üstihegyen hatalmas dolomitpadokat találunk a rendestől eltérő délnyugati, de csak 5°-os dűlésben. Innen a dolomit átterjed a Külső-Ustihegyre is, a melynek déli lejtőjét azonban már a dachsteinmész fehéres, sárgás, gyengén rózsaszínű padjai rójják csaknem keletnyugati csapást követő vonalakban. A padok hajlása délnyugati és 25—30°-os. A dachsteinmész felől a határdolomit vékonyan rétegzett és szürke, poros vagy breccsiás anyagot képez, a mit a fődolomit felső határán másutt is tapasztalunk. A dachsteinmészben brachiopodákat, így a Terebratula gregariaeformis ZUGM.-Í, továbbá a márkóihoz hasonló és algaeredetre valló csöves kimállásokat is találunk. Még odább délnek, tehát a fedő felé, újból brachiopoda átmetszeteket veszünk benne észre, míg végül azon a tájon, a hol a Szentgál felől felvezető ú. n. Gyökeresút a Külső-Üstihegy és a Belső-Ihartű közötti nyergen átvonul már a márgásabb carditás rétegekkel találkozunk. Az említett nyeregtől nyugatra esik egy kis emelkedés: a Kerekesbörcz, a melyen ez a kövületes csoport szintén áthúzódik. Tetején és északi lejtőjében egy szennyesfehér, foltos és vékonyabban rétegezett mészkőben a Pecten acuteauritus SCHAFFH. számos lenyomata látható. Ugyanitt ez a kövület még egy vajsárga és dendrites mészkőváltozatban is előfordul. Ennek a mészkőnek és a tőle nem messze eső carditás csoportnak kölcsönös helyzetét a rossz feltárás miatt nem lehetett kifürkészni, mégis azt hiszem, hogy a mészkő a carditás rétegek feküje felé esik. Tudjuk, hogy ilyeníéle vékonyan rétegezett meszek a carditás rétegek feküje felé, tehát az alsó pados dachsteinmész felső szakaszában másutt is (Baglyakőpuszta, Gyöngyöshegy) mutatkoznak. De mert az utóbbi két helyen fossziliát nem találtam bennök, tehát nem is érzem magam feljogosítva arra, hogy ezeket a Kerekesbörcz mészkövével azonos
