A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
131 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 (nála Spiriferina cf. fragalis SCHLOTT , sp. — BITTNER-nél Sp. fortilis BITTN., FRECH-nél Sp. Bittneri FRECH) kívül egyebet nem talált, — továbbá, mert úgy vélte, hogy a Szalaydomb keleti lejtőjében feltárt márgák vastagsága nyugatfelé csökkenik, úgy hogy a Benedekhegyen a kereszt alatt már csak pár hüvelyknyi vastagsággal bír s még odább nyugatnak véglegesen ki is ékül, — a vár- és benedekhegyi dolomitok, valamint általában a márgacsoport fekűjében Veszprémnél mutatkozó dolomittömegek hovatartozásáról csak tartózkodóan nyilatkozhatott. Többször idézett művének erre vonatkozó sorai (131. 1.) különösen a következők: „Éppen úgy, mint lehetséges, miszerint a veszprémi márga a Benedekhegyen csak közfekvetet képez a dolomitban s így a fekűdolomitnak legalább egy része még szintén a márgacsoporthoz volna számítandó, éppen úgy lehetséges, miszerint a fekűdolomit egészen más, a márgacsoporttól független szinthez tartozik". Azóta azonban több közbejött szerencsés körülmény ezen dolomitoknak a veszprémi inárgához való viszonyát jobban megvilágította. Nekem, mint tudjuk, egyrészt már a vízvezetéki árkokban is alkalmam nyilt ezeknek a kétes dolomitoknak települési viszonyait megfigyelni: a várhegyi dolomitot illetőleg pedig még egy nagyobb feltárás és végül egynéhány fosszilis lelet is járult hovatartozása kérdésének tisztázásához. Midőn ugyanis a veszprémi (régi) takarékpénztár épületét bővítették, a mely épület a várhegyi? tűztorony tövében áll, az alapozás és a pinczék mélyítése egy sárgaszínű, lágy és homokos márgát hozott felszínre kb. 3 méter vastagságban, a megegyező település mellett az említett rákóczitéri és a várhegyi dolomit közé illeszkedik. Ezen márgából BITTNER egynéhány kagylótöredéket ? Cuspidaria gladius LBE. sp. neve alatt határozott meg. Azonkívül a márga egyik-másik réteglapja, éppúgy, mint a buhimutcai, be volt hintve apró Halobia-lenyomatokkal. Továbbá ugyanezen márgából a szomszédos tűztorony alól még czefalopodamaradvány is előkerült és pedig a Protrachyceras baconicum MOJS. egy jól felismerhető töredéke. Ezen leletekhez járult még egy jelentős körülmény, az t. i., hogy alkalmam nyilt meggyőződni arról, hogy a rákóczitéri fekűdolomit a várhegy aljában cassiáni brachiopodákat tartalmaz, a mennyiben innen a Koninckina Leonhardi WISSM. sp. több felismerhető darabját szedtem össze. Végül az eddig felsorolt három és a veszprémi középtriaszban nem ritka fajon kívül még egy negyediket is találtam és pedig a Várhegy északi lejtőjében, a Spiriferina Bittneri FRECH n. nom. tartalmú márgásabb dolomitok közvetetlen fedőjében. Ez a FRECH által leírt Waldheimia praepnlchella nevű új faj, a melyet már a pribékkerti márgából is felsoroltam. 1 Ha már most ezen paleontologiai adatokhoz hozzávesszük a vár- és benedekhegyi dolomitok sztratigrafiai (a brachiopodás konglomerátumok felett való) helyzetét, úgy nemcsak azt kell következtetnünk, hogy ezen dolomitok tényleg a veszprémi márgacsoporton belül foglalnak helyet, tehát még karniai dolomitok, hanem nyilvánvalóvá lesz az is, hogy ezen egész dolomittömeg nem más, mint a veszprémi márgacsopott alsó és középső szakaszának a dolomitos fáciesze. A Benedekhegytől északra, a benedekhegyi törésen túl, tehát már a Temetőhegyen az imént közölt rétegsor bizonyos fokig megismétlődik. 1 FR I CH : Uj kagylók stb. cz. közleményének 40. lapján ezen faj egyik termőhelyéül a Sintérdombot is említi. Ez a jelzés téves és „Veszprém Várhegy"-re igazitandó.
