A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
123 Innen egészen a buhimutczai lejáróig a vízvezetéki árkolás vastag kulturrétegben haladt. De már az említett lejárónál a Buhimutczán lefelé vezető árok ismét a' Kossuthutca sarkán elhagyott foltos márgákba mélyed, a melyek azonban — a mint azt a VI. szelvény leírásából tudjuk, a hol azok a) jelzéssel ellátott csoportot képeznek — a Buhimutcza egész hosszában az utcza hajlásszögével, sőt egészben véve lejtésének irányával is egyezően dűlvén, sem azok fekűjéről, sem vastagságukról meggyőződést nem szerezhettem. Kitűnően fel voltak tárva most legutóbb is a Gősiudvarban, a hol réteglapjaikat a fentemlített fosszilis apróságok töméntelen mennyiségben lepik el. Itt a Nucula lineata MSTR. is előfordul. Visszatérve a Buhimutcza felső déli szakára s innen a Rákóczitéren áthaladva a Vár felé az árkolás ismét kulturföldben haladt, míg végre a volt veszprémi Nemzeti Kaszinó épülete előtt dolomitra ért (d). A közbülső tagok a Rákóczitér keleti házsora 6. ábra. A veszprémi Szent-Benedekhegy keleti meredélye. Alul a tömeges, felül a réteges dolomit. hosszában kerültek felszínre, a hol a dolomit alatt a VI. szelvényből, a Girisicsdombról is ismert konglomerátumok feküsznek. Azonban ezek itt már csak alig egy-két padban fejlődnek ki. Fekűjökben egynéhány réteg tiszta mészkőpad van, melyek alatt azután a buhimvölgyi estheriás márgák következnek, úgy hogy a Cseteház kerti része, valamint az említett házsor déli fele már végig ezeken a márgákon fekszik. A Rákóczitér északkeleti sarkáról a márgák felett fekvő mészkőpadokból egy brachiopodához: Athyris Wissmanni MSTR. sp. és egy czefalopodához: a Trachyceras austriacum MOJS.-hoz jutottam. Az ezen meszek közé illeszkedő márgából való a Radiolus dorsatus, Halohia rugósa, Guspidaria sp., Nucula lineata, Macrodon Gepidicus, Estheria Lóczyi. A fődolomit alól feltört legmélyebb márgacsoportnak a VI. szelvényből ismert felső világos és á)-vel jelzett szakaszát az a) szakasztól itt, alkalmasint a tökéletlen feltárás miatt, nem tudtam elválasztani. Ugy a márgák, mint a föléjük helyezkedő meszes rétegek északnyugati 20°-os dűlésben az Anyosutczán is átcsapnak és a várhegyi, illetőleg rákóczitéri dolomitok