A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. tában a Bakony földtani sajátságairól, de ezek a megjegyzések nagyobb jelentőséggel nem bírnak.

1 1859-ben pedig WACHTEL Magyarország fürdőiről és ásványos vizeiről ír egy munkát,

2 a melyben néhány sort a fürdőhelyek (B.-Füred) környékének és ezek geologiai viszonyainak is szentel. Hegyvidékeinkre vonatkozó megjegyzései különben nem egyebek, mint mások helytelen nézeteinek visszaadása. Sok érdeme van dr. RÓMER FLÓRis-nak, az akkori győri benczés tanárnak, a ki az 1859-iki esztendő iskolai szünnapjait használja fel bakonyi kirándulásaira s e kirándulásokról a «Bakony» czímű és a természet s művészet iránt érzett igaz szeretettel és lelkesedéssel írott munkájában számol be.

3 Művéből itt csak azt az egykét paleontologiai adatot említem fel, melyek az én területemmel, vagy annak közeli szomszédságával hozhatók vonatkozásba. így Pere major mellől, Továbbá a szentgáli Közép-Hajagról és az alatta elhúzódó Fehérkőárokból hippuríteket említ Ezek alatt itt nyilvánvalóan a felsorolt helyeken nagyon elterjedt caprotina mész rudisztái értendők. Olaszfalu szomszédságában adnethi meszet és Gyertyánkútnál nummulit meszet talált. Bánd községből egy kútról tesz említést, a melyből sok szép kövület került napfényre. Ezen kövületek úgy hiszem a bándi neogénből származtak, a melyből magamnak is sikerült több értékes dolgot összeszednem. Igen érdekes adata az, mely szerint Nagyvázsonynál a «Cserjéshegy» görgetegei között számos ammonit található. Ezen helynév alkalmasint a Nagyvázsony és Mencshely közt emelkedő «Cser-» vagy «Cserestetőre» értendő, a hol 1898-ban e sorok írója is több új cefalapodát gyűjtött dr. SEMSEY ANDOR úr részére. Végül megemlékezhetünk még KORNHUBER tanárról is, aki az 1862. év elején a pozsonyi főreáliskola gyűjteményéből küld fel Wienbe összehasonlítandó paleontologiai anyagot, a melyet Pénzeskúton és Bakonybélben gyűjtöttek. Azonban a mit a mult századból a Bakony geologiai viszonyairól igazán értékeset tudunk, annak oroszlánrészét a 60-as évek kitartó és lelkiismeretes munkája hozta meg számunkra. Bízvást mondhatjuk, hogy az 1861-iki esztendő a bakonyi geologia születési éve. Ugyanis erre az esztendőre illeszti be munkatervébe a wieni földtani intézet az egész délnyugati Magyarország áttekintő felvételeinek foganatosítását. Nem kisebb embereknek, mint HAUER FERENCz-nek, STACHE-nek, továbbá PAUL-nak, aki akkor még mint önkéntes szolgálta a tudományoknak ezen ágát, jutott osztályrészül a Bakonyhegység érdekes földtani viszonyait szélesebb keretben megismertetni a tudományos világgal. HAUER FERENCZ mindjárt eleinte felismeri a hegység földtani szerkezetének bonyolult voltát, de egyszersmind kijelenti azt is, hogy úgy a nagy változatosság a kőzetben, mint a mindenütt eléjük táruló csodálatraméltó jelenségek feladatukat a legérdekesebb és legjutalmazóbb feladatok egyikévé teszik, aminőnek csak valaha részesei lehettek.

1 Ők voltak azon férfiak, a kik a bakonyi geologia alapvető vonásait biztos kézzel megrajzolták s így a m. kir. földtani intézet által ugyanazon évtized végén eszközölt részletes felvételeknek útját egyengették Ezen, hazánk ismeretére 1 A. KERNE R : Der Bakonyerwald ; Verhandl. d. geol.-botan. Vereins in Wien. 1856. 2 Dr. D. WACHTEL : Ungarns Kurorte etc. Oedenburg. 1859 3 Dr. RÓMER FLÓRIS : A Bakony. Győr. 1860. 4 Jahrb. d. geol. Reichsanst. 186i—

2. XII. Verhandl. 84. 1.