A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 118 A szelvény szerkezetéből ugyanis kivehető, hogy a Völgy kútároktól kezdve a rétegek egy darabig délkeletnek csapnak, majd hirtelen északkeleti, sőt a szelvény III. szakaszának északi végpontján csaknem tisztán északdéli csapásba mennek át; vagyis az egész csoport apróbb törések és csuszamlási síkok mentén egy északnyugatnak nyitott ívbe rendezkedik és az aranyosvölgyi fődolomitok zöme alá húzódik, a mely szintén csaknem északdéli csapásban s nyugati hajlásban áll. Ennek az ívnek északi szárnyát egy a Szalaydombnak északkeleti lejtőjéről északnyugat felé lehúzódó s a Takácsmalom mellé levezető kis völgyelés hasítja fel. Ezen feltárás a Szalaydomb említett megalodontás dolomitjába mélyed. De míg magán a Szalaydomhon szelvényünk legmagasabb tagja maga a szóbanforgó dolomit, addig a feltárás túloldalán, tehát már magán az igazi Táborálláson ezen dolomit és a fődolomit közé még egy kisebb márgacsoport húzódik be s a kétféle dolomitot egymástól elválasztja. m) Ezeket a márgákat a Szalaydombról a Táborállásra átvezető és csak a legújabban készült gyalogút feltárta, míg magában a völgyecskében vastagabb s ide összemosott lösz alá merülnek. Kőzetük a IV. szelvény i) tagjáéhoz hasonló. n) A Táborállás dolomitjainak a fődolomithoz való tartozását már BÖCKH úr is minden kétségen kívül helyezte. A VI. szelvény északi végpontján túl a veszprémi márgák ismét északkeleti csapásba térnek át s ebben haladva, egybeolvadnak a veszprém-jutasi vasút mentén talált és már letárgyalt előjövetelekkel. A VI. szelvényből minden közelebbi szintmegjelölés híján felsorolhatom még a következő fajokat: * Terebratula veszprémica BITTN. * Dimyopsis intusornata BITTN. Rhynchonella arpadica BITTN. * Mysidioptera inversa BITTN. * Spirigera quadriplccta MTSR. sp. * (ionodon Mellingii HAU. ,, Wissmanni MSTR. sp. *Cuspidaria gladius I.BE. * „ indistincta BEYR. sp. Naticopsis sp. * Spiriferina Bittneri FRECH nov. Coelostylina conica MSTR. nom. „ Hoernesi J. BÖIIM Avicula sp. Promathildia hungarica Ki.. Posidonomia sp. Xantilus sp. Pecten premissus BITTN. Protrachyceras cf. Aspasia Mo.ts. * „ vcszprémiensis BITTN. A VI. szelvény tehát következőkép tagozódik: a) Sárgásbarna vagy szürke, foltos és homokos márga (Estheria Lóczyi, Hal obi a rugósa, Nucnla lineata, Posydonomia sp. stb.). b) világos, majd sötétebb szürke homokos márga, felfelé szilárdabb homokos és meszes közbetelepülésekkel [Hatolna rugósa, Cuspidaria alpis civicae, Anolciles Richthofeni, cassiani lamellibranchiaták). c) Szilárd szürke mészkőpadok (Trachyceras austriacum, set. cass. brachiopodák). c J Szürke, SZÍVÓS mészbreccsia és konglomerát, hasonló fosszilis tartalommal. d) Dolomitnyelv. c,4) Sárgás, kissé homokos márga és szürke, aprónszemcsés mészkőlapok. Mikrofauna set. cassiani és raibli alakokkal. A *-gal jelölt fajok a VI. szelvény egyes tagjaiból már felsoroltattak.