A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

102 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 102 Avicula sp. Halobia rugósa HAU. Cuspidaria alpis civicae BITTN. Cuspidaria sp. Gonodon sp. ind. aff. astartiformis MSTR. sp. G. aff. rostratus MSTR. Turbo sp. Anolcites Richthofeni MOJS. Estheria Lóczyi FRECH. A márgán itt pados mészkő fekszik, a melyről későbben lesz szó. A márga lapjain itt is találunk Estheriákat és apró bivalvákat, a melyek hol Posidonomyákra, hol Halobiákra emlékeztetnek. BITTNER a kétségtelenül Halobia rugósa tartalmú, de magasabban álló alsóerdei márgában (IX. szelvény az I. tábla 4. ábráján/; tag) is talált posidonomya-féle bivalvákat s azt mondja, hogy ezen maradványokról még annyit is alig lehetséges megmondani, hogy fiatal Halobiák e, vagy hogy valami önálló fajhoz tartoznak-e.

1 Ugyanígy nyilatkozik a VI. szelvény kérdéses márgáinak hasonló zárványairól is. Csak az Ányosutczai anyagban talált egy olyan példányt, a melyben Halobia rugósa-1 sejt. Én magam azóta ezt a márgát többször és minden hozzáférhető ponton vizsgálgattam és BITTNER gyanítását csak megerősíthetem, annyival inkább, mert az azonos szintben, de más pontokon fekvő veszprémi márgákban a Halobia rugósát tényleg megtaláltam. De ha figyelembe veszem, hogy ezen kövület másutt, például az említett alsóerdei szelvényben vagy a később tárgyalandókban, mily nagy számban fordul elő, lehetetlen magamba fojtanom azt a gondolatot, hogy a mi márgáink töménytelen posidonomyaszerű lenyomata is talán ennek a Halobiának a költése. ARTHABER a reingrabeni palák fosszilis tartalmának jellemzésénél szintén mondja „Die Fossilfülung der tieferen Schiefer ist auf das Auftreten der Halobia rugosa und deren Jugendformen beschränkt die als Posidonomya und Avicula globulus meistens bezeichnet werden" (Lethaea II. r. 1. kt. 318. lap). Felnőtt példányokra valló búbrészlet is van köztük elég; csak a hullámosan bordázott külső héjrészt lehet a legritkább esetben felismerni. Másfelől azonban bizonyos az is, hog}/ posidonomyák is vannak a kérdéses kőzetben, de hogy mely fajhoz tartozók, azt eddig a foszilis anyag rossz megmaradása nem engedte kideríteni. A Facsoport márgája a fedőben már meszes padokkal is váltakozik, s az egész csoportot a VI. szelvény c) tagja, a BöcKH-féle buhimvölgyí, trachycerasos mészkő (I. 127 1.) fedi be. A b) csoport más buhimutczai kibukkanásaiból még a következő fajokat sorolhatom föl: Rhynchonella cf. linguligera BITTN. Ctcnodonla cf. tenella BITTN. sp. Avicula sp. ind. Macrodou gepidicus FRECH Halobia rugosa HAU. Myophoriopis sp. ind. Posidonomya sp. Gonodon sp. ind. aff. astartiformis Ctenodonta (Nucula) lincata MSTR. MSTR. sp. 1 BITTNER : Bakonyi lamellibr. 25. 1. (Fal. lugg.).