A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 96 ládjába tartozó gasztropodák, kagylók közül pedig az Ostrea montis caprilis és a Gonodon Mellingii viszik mondhatni a főszerepet, holott emitt a brachiopodáké és másodsorban a lamellibraniachiatákból az aviculidáké és pectinidáké az elsőség. Továbbá, hogy a g)—h) szakaszból hat koralifajt is ismerünk, az a)—b) szakaszból pedig egyetlen egyet sem S ha még azt is tekintjük, hogy a g)—h) szakasz fedőjében álló s egészen a fődolomit szomszédságába követhető rétegcsoport maga sem tagozódik egészen úgy, mint az a) — b) szakasz fedőjében talált csoport, akkor nem zárkózhatunk el azon lehetőség elfogadása elől sem, hogy a két szakasznak faunisztikus rokonsága nem annyira az egész szedimentumsorozatnak, hanem csak a szerves életnek bizonyos méretű megismétlődése. i) A g)—h) szakaszra a fedőben veressárga vagy máj sárga, kissé erezett és bibircses felületű, 2 — 3 cm. vastag s a település síkjában, meg arra harántul összevissza repedezett mészkövek következnek Ezen mészkövek a magasabb szintekben váltva települnek vékonyabb márgarétegekkel. A szelvénynek ezen tagja fejlődik ki a leghatalmasabban és a fedőben követhető csaknem egészen a fődolomitig. Az utóbbi kettő közötti összefüggést a kulturföldnek ezen a helyen mélyebbre nyúló terjeszkedése miatt pontosabban kipuhatolni nem lehetett. Az itt-ott felszínre jutott altalajból egy sötétszürke porusos dolomitpad (k) s aztán körülbelül 1 méter vastagságban szürke, sárgásán pontozott dolomitos márgarétegek (/) bújnak ki. Tehát a fődolomit felé itt is némi átmenet mutatkozik (1. a 81. 1.). Egyébként a leírt szelvényben feltárt rétegsorozat állandóan északnyugati irányú dűlést észleltet, éppúgy, mint a szelvény legmagasabb fedőtagja, maga a fődolomit (m) is. Ezen szelvény szomszédságában is vannak régi kőfejtők, a melyeknek törmelékanyagából tömérdek jó külsejű kövület került ki. Úgy maga a kőzetanyag, mint a benne található fauna a legszorosabban csatlakozik a IV. szelvény a)—b) rétegszakaszához, a melynek különben is a csapásirányába esik. Ezen termőhely teljes faunája a következő fajokat tartalmazza: Amphiclina squamula BITTN. Thecospira Semseyi BITTN. „ Andraei BITTN. Thecospirella Lóczyi BITTN. Spiriférina Lipoldi BITTN. Spirigera indistincta BEYR. sp. Rhynchonella arpadica BITTN. Terebratida jtdica BITTN. Aulacothyvis cfr. Zirlensis WÖHRM. sp. Avicnla acideata BITTN. Pecten ( Chi amy s) Desiderii BITTN. „ subalternicostatus BITTN. Dimyopsis intusornata BITTN. Ostrea montis caprilis KLPT. Mysidioptera tennicostata BITTN. Modiola aff raiblianae BITTN. Myophoria chenopus LBE „ Wöhrmanni BITTN. „ inaequicostata KLPST. Myophoriopis intermedia BITTN. Card it a Pichleri BITTN. Gonodon Mellingii HAU. Neritopsis armata MSTR. Spirocyclina eucycla LBE. Coelostylina conica MSTR. Euthystylus balatonicus KL. Katosira veszprémiensis KL. Protorcida subpunctata MSTR. sp. Trachyceras austriacnm MOJS. Anasirenítes cf Marthae MOJS. A Balaton monográfiájának paleontologiai függelékéből közelebbi szintmegjelölés nélkül „IV. szelvény általában" címen még a következő fauna állítható össze (a csillaggal jelölt fajok már az egyes rétegszakaszok leírásánál is felsoroltattak):
