A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS. A Bakonyhegység geologiai összetétele szoros összefüggésben áll az Alpokéval. Az azonoskorú formációk, valamint azok paleontologiai zárványai között a két hegységben oly nagyfokú a megegyezés, hogy HAUER FERENCZ, az alpesi geologiának ezen klasszikusa, midőn a Bakony geologiai viszonyaival személyesen megismerkedett, méltán mondhatta e hegységről, hogy az az Alpok kicsinyméretű kópiája.

1 És miután a bakonyi viszonyokat éppen az alpesi geologusok tanulmányozták először és így az Alpokban szerzett gazdag tapasztalataikat a mi hegységünk viszonyainak megítélésénél is latba vetették, — hogy a különböző fácieszképződésekben szintén gazdag s e mellett meglehetősen bonyolult tektonikájú Bakonyhegység további tanulmányozása közben gyűjtött tapasztalatok megítélésénél, valamint az ezen tapasztalatokból vont következtetéseknél a könnyebb megindokolás módja meg legyen adva : kívánatosnak tartom a Bakony és az Alpok között való kölcsönös vonatkozásokat ezen történeti vázlatban is tágasabb keretben tárgyalni. Ismételten megjegyzem, hogy ezen történeti vázlat főként csak a triaszkorú anyagot öleli fel; mert a térképezés és tanulmányozás alá vett terület fiatalabb képződményei a terület összetételében csak alárendelt szerepet játszanak. * A mult század 50es és 60-as évei adják az alpesi geologia leggyümölcsözőbb korszakát. HAUER FERENCZ, STUR, LIPOLD, RICHTHOFEN és mások a régi «

Alpenkalk»-ot feldarabolják és az alpesi mészkőöveket alkotó lerakodások kronologikus sorozatát megállapítják. E közben figyelmük hazánk földje felé is irányul és különösen a Bakonyhegység kelti föl érdeklődésüket, midőn ZEPHAROVICH lovag a wieni akadémián beszámol azon tapasztalatokról, a melyeket a Tihanyi-félszigeten, de különösen a balatonmelléki hegységnek Füred és Köveskálla közé eső szakaszában végzett kutatásai alkalmából gyűjtött.

2 ZEPHAROvicH-nak ezen munkája nyomán a Bakonynak balatonmenti része az akkori alpesi geologiai problémák megfejtésére kiszemelt területek mellé sorakozik. ZEPHAROVICH ugyanis Fürednél a werfeni palák biztos képviselőit találta; továbbá megállapítja a valódi kagylómész jelenlétét a híressé vált köveskállai meszekben. A fosszilis anyagot ezen területekről 1 Jahrb. d. geol. Reichsanstalt. Wien. XII. Verhandl. 111. 2 Sitzungsberichted Kais. Akad. d Wissensch. Matemath.-naturwissensch.Classe Wien 1856.339.1.