Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
82 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 82 A IV. a) és b) csoport hamuszínű és sárgásszürke vagy sárga márgából és szürke mészkőből áll, 6 C 2' vízszintes dőlésmenti szélességgel. Alul sok, felül kevesebb brachiopoda és krinoida van bennük. Az V. a), b), c) és a VI. számú rétegek a trinodosus szintre esnek, 13° 3' dőlésmenti szélességben, alsó és felső padjaikban sok czefalopodával. A VI. alatti márgák úgyszólván elválaszthatlanul kapcsolják össze a trinodosus szintet a buchensteini vagy Tr. Reitzi rétegekkel. A trinodosus zóna felső határát az a sárga agyagos márga jelzi, amelyből régen STÜRZENBAUM JÓZSEF bőségesen gyűjtötte a VADÁSZ ELEMÉR egyetemi asszisztens úrtól leírt .foraminiferákat. 1 A VII. csoportbeli kovadús márgát és repedezett márgás mészkövet (fehér, szürke, majdnem feketébe játszó színnel) T. ROTH LAJOS már a Tr. Reitzi szintbe helyezi. Én ebben is találtam több Ptychites-1. Amiért is még ezt a réteget is 1° 1' dőlésmenti szélességével a trinodosus szintbe kellett soroznom. A VIII. világoszöld márga és viaszsárga, zöldesszürkébe játszó zöld pettyes, szaruköves mészkő képviseli a metszet 15° szélességében a Tr. Reitzi szintjét. A 35—40° dőlésű decnrtata zónára tehát T. ROTH L. mérése szerint 6° 2' = 12-012 m., a 30—40° dőlésű trinodosus zónára 14° 3'. = 28*117 m., a 30—35° dőlésű Tr. Reitzi zónára 15° 0' = 28'449 m. esik. Figyelembe véve a ROTH-ÍÓI följegyzett 30—40° között változó NW. irányú rétegdőlést, & decnrtata zóna vastagságát 7'35 m.-re, a trinodosus zónáét 15'9 m.-re, a Tr. Reitzi szintét 14'22 m.-re lehet becsülni. Kétséges előttem az, vájjon T. ROTH LAJOS a valóságos dőlésirányban, avagy a völgy mentén ásatta-e a futóárkot. Minthogy a völgy ferdén szeli a rétegek csoportját, a völgy mentén húzott árok nem vághatta derékszögben a rétegeket. Ebben az esetben tehát a fenti mértékek a valóságosaknál jóval nagyobbak. Magam is ismételve méregettem a Forráshegy rétegeinek vastagságát és azt tapasztalom, hogy T. ROTH LAJOS adatainál kisebb a rétegek vastagsága. A feltárás nem állandóan NW. dőlésű rétegekből áll, mert a feküben l h csapást, 40° NNW. dőlést, a fedőben 2 h 5° csapást, de már csak 25° NW. dőlést mértem. Ezeket számításba véve a sárga márgás dolomitra és mészkőre 25*50 m. ( ROTH 34-0 m.-e helyett), a brachiopodás-, trinodosus- és a buchensteini-rétegekre összesen 15'87 m. (ROTH nál 37-5 m.), az Arc. subtridentinus tűzkőgumós veres mészkő-padjaira 11'8 m. vastagságot számítottam ki. Mérőszalaggal mérve a buchensteini-rétegeket 8'5 m.-nek, a trinodosus szintet pedig csak 3'5 m.-nek határoztam meg. Egy szóval a három szintnek vastagsága csekély. Tulajdonképeni szabályos padokban csak a krinoidás és brachiopodás recoaroi rétegeket látni e profilben. A trinodosus és a buchensteini szint czefalopodái sötét kékesszürke vagy sárgásszürke, kalcziteres és tűzköves márgás mészkövek lencsés telepeiben vannak. Más helyeken még kisebb vastagságot mértem a brachiopoda és czefalopodákat tartalmazó kagylós-mész rétegeken. Az arácsi völgyben csak 7 m. esik e rétegekre. Paloznak felett a Tódi-mezőre vezető árok fejének keleti oldalán csak néhány rögben mutatkozik a kagylós-mész. A hidegkúti Hegyesmái tetején a kagylós-mész szóban forgó 35° dőlésű rétegeire 15 lépés szélesség esik, a mi szintén 7 m. vastagságnak felel meg. Vannak azonban helyek, a hol a trinodosus rétegek sárgásszürke, drapszínű márgásmészszel vastagon vannak kifejlődve. így Balatonfüred Bocsár dűlőjében és a 1 VA D \SZ E. : Bakonyi triaszforaminiferák, 8. old.; Paleont. függelék.
